Múlt-kor.hu

Még Mao Ce-tung is aggasztónak találta felesége, Csiang Csing hataloméhségét

Még Mao Ce-tung is aggasztónak találta felesége, Csiang Csing hataloméhségét

2021. november 20. 13:40 MTI

41 éve, 1980. november 20-án kezdődött Pekingben a „négyek bandájának” pere. A Mao Ce-tung elnök felesége, Csiang Csing köré tömörült pártfrakció kezdeményezte a Mao által 1966-ban indított „kulturális forradalom” legvadabb kilengéseit, és „a Nagy Kormányos” életének utolsó éveiben egyre nagyobb befolyáshoz jutott Kína vezetésében. Mao 1976 szeptemberében bekövetkezett halála után azonban alulmaradtak a hatalmi harcban; a televízióban is közvetített kirakatper során „ellenforradalmi felforgatás” vádjával ítélték el őket, bár a kiszabott halálos ítéleteket nem hajtották végre.

Csiang Csing, a szép és fiatal, de jelentéktelen sanghaji színésznő 1936-ban ismerkedett meg Mao Ce-tunggal, akinek hamarosan negyedik felesége lett.

Csiang a politikába nagyobb tehetséggel vetette bele magát: 1962-ben férje szóvivője, majd a kulturális ügyek irányítója lett, s 1967-ben bekerült a Központi, két évvel később a Politikai Bizottságba is.

Mao 1966-ban robbantotta ki a „nagy proletár kulturális forradalmat”, a fanatizált tömegeket mozgósítva saját párt- és államapparátusa ellen.

Az ország tíz éven át a különböző hatalmi csoportok közötti hol nyílt, hol rejtett harc színterévé vált, az áldozatok száma hivatalos adatok szerint is tízezrekre rúgott, nem hivatalos becslések szerint az egymilliót is elérte.

Csiang természetesen Mao voluntarista politikáját támogatta, így került szembe a pártvezetés Teng Hsziao-ping és Hua Kou-feng képviselte gyakorlatiasabb, az anyagi érdekeltséget is megengedhetőnek tartó csoportjával.

1973-ban Csiang Csing juttatta a Politikai Bizottságba Csang Csung-csiaót, Vang Hung-vent és Jao Ven-jüant, a Mao legszorosabb hátországát jelentő sanghaji pártvezetés tagjait.

A szélsőbalos frakció befolyása azonban már Mao halála előtt csökkenni kezdett, még maga Mao is azt mondta élete végén: „Csiang Csing a hatalomra vágyik. Halálom után sok gondot fog okozni.”

A „négyek bandája” 1976 elején még el tudta tüntetni a süllyesztőben Tenget, de a Mao örökébe lépő Hua első dolga az özvegy és társainak letartóztatása volt.

A lépést a sokat szenvedett kínaiak spontán örömünnepe követte, a „kulturális forradalmat” hivatalosan befejezettnek nyilvánították.

A „négyek bandája” ellen masszív propagandakampány indult (a kínai nyelvben a négy és a halál szavak nagyon hasonlítanak, így megbélyegzésük mélyebb jelentést is hordozott).

A perre már az (ismét) rehabilitált Teng vezetése idején került sor, a tárgyalás során a színészi képességeit utoljára kamatoztató Csiang azzal védekezett, hogy mindenben Mao utasításait követte.

Teng azonban nem akart mártírokat faragni az elítéltekből. A hatalommal való visszaélésért, 750 ezer ember meghurcolásáért és 35 ezer haláláért Csiangra és Csangra kirótt halálbüntetéseket felfüggesztették, Vang és Jao hosszú börtönbüntetést kapott.

Csiang 1984-től házi őrizetben élt, pulóvereket és babákat készített, fogadhatott vendégeket, gégerákja miatt 1991-ben végül öngyilkos lett. Társait később szabadlábra helyezték, azóta mindannyian meghaltak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Még Mao Ce-tung is aggasztónak találta felesége, Csiang Csing hataloméhségét

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tél: Mesélő naplók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra