Még csak esélye sem volt Hongkong védőinek a japán invázióval szemben
2024. július 17. 14:20 Múlt-kor
Néhány órával azután, hogy a japán bombák és torpedók megtizedelték az Egyesült Államok csendes-óceáni flottáját Pearl Harbornál, a brit és nemzetközösségi csapatok az esélytelenek nyugalmával rendezkedtek be „a Kelet gyöngyének” is nevezett Hongkong védelmére.
Felkészülés az elkerülhetetlenre
A döntés már jóval a háború kitörése előtt megszületett. Japán invázió esetén Nagy-Britannia nem látott semmiféle módot arra, hogy megakadályozza kínai koronagyarmatának meghódítását. Winston Churchill miniszterelnök arra utasította William Maltby vezérőrnagyot, hogy késleltesse az elkerülhetetlent, ameddig csak lehetséges: elnyújtott védekezést folytatva már a szárazföldön, majd visszavonulva Hongkong szigetére, amíg kénytelenné nem válik a megadásra.
A miniszterelnök abban reménykedett, hogy a védhetetlen Hongkongban kifejtett ellenállás időt kölcsönöz majd a Malájföldet és Szingapúrt védő csapatoknak, stratégiai fókuszát ezekre helyezte.
E tervnek megfelelően már az európai háború 1939-es kitörésétől kezdve a Royal Navy a nyílt vízi (óceánjárásra alkalmas) hadihajóit fokozatosan átcsoportosította Hongkongból Szingapúrba, hogy ne zsákmányolhassák őket a japánok. Az 5. cirkálóraj mind a 12 hajója elhagyta Hongkongot 1940 végére, majd pedig követte őket a 4. tengeralattjáróflottillát alkotó kilenc jármű.
Indiai gyarmati csapatok Hongkongban, 1941.
Amikor 1941. december 8-án a japánok megindultak Hongkong ellen, a kikötőben horgonyzó három rombolóból kettő ugyancsak kereket oldott, így a hátramaradó HMS Thracian lett a brit flotta legnagyobb hajója Kínában. Mellette csak az HMS Tamar parancsnoki hajó, hat különféle méretű ágyúnaszád, a 2. torpedóflottilla nyolc hajója, a kikötő különféle kisegítő hajói, egy katonai szálláshajó, valamint egy hálóvető hajó maradt Hongkong kikötőjében.
Rajtuk kívül a Royal Navy kötelékéből csupán az HMS Peterel ágyúnaszád és egy 93 tonnás vontatóhajó, az HMS Ah Ming volt csak Kínában, Sanghajban a Huangpu folyón. Három további naszád feljebb hajózott Kína területére, el a közeledő japánoktól, hogy ott brit személyzetük átadja őket a velük szövetséges Csang Kaj-sek vezette kínai nacionalistáknak, a Kuomintangnak.
Miközben zajlott a Peterel elsüllyesztése Sanghajnál, a japán 38. hadosztály katonái megkezdték az átkelést a Sencsen folyón, amely a határt képezte Kína és Hongkong között. A támadók jókora létszámfölényben voltak Maltby 10 000 nemzetközösségi és gyarmati katonájához képest, akiknek többségre ráadásul nemrég érkezett a gyarmatra, és nem rendelkezett harci tapasztalattal.
A brit légierő, a Royal Air Force gyakorlatilag nem volt már jelen a térségben, a hongkongi Kai Tak légibázison csupán három korosodó Vickers Vildebeest torpedóbombázó és két Supermarine Walrus repülőcsónak állomásozott. Utóbbiakat, valamint a torpedóbombázók közül kettőt már az első napon megsemmisítettek a japánok.