Már a középkori Angkor lakosai is tudhatták, hogy a Föld gömb alakú
2024. június 10. 18:05 Múlt-kor
A Khmer Királyság egykori fővárosa, 1992 óta a világörökség része. Többször megtámadták, volt, hogy lerombolták, hatalma csúcsán pedig akár 1 millióan is lakhatták, s a világ legnagyobb korabeli urbánus központja volt. Területén számos templom és szentély állt, s bár saját várost építettek hozzá, a fából ácsolt épületek a királyi palotával együtt az enyészeté lettek, így ma egy hatalmas templomváros képében mutatkozik – a világ pedig csodájára jár. Miután a 15. században elnéptelenedett, a város jó négyszáz évre az áthatolhatatlan dzsungel fogságába került, s csak a 19. században fedezték fel újra. Ez Angkor, a „város”.
A város, amely soha nem szűnt meg
Kambodzsa fővárosától, Phnompentől 230 kilométerre északnyugatra, Tonlé Szaptól, Közép-Kambodzsa „Nagy Tavától” északra fekszenek az egykori khmer állam pompás fővárosának, Angkornak a romjai.
Angkorthom egyik kapuja
Az „Angkor” név a szanszkrit „nagara” szóból származik, jelentése: „város”. A 9–14. század között a khmer uralkodók lenyűgöző adminisztratív és vallási központtá fejlesztették Angkor körzetét, amelynek hatalma csúcsán 750 ezer-1 millió lakosa volt, több, mint Európa bármely korabeli városának.
A várost rejtélyes körülmények között, a tizenötödik század végén hagyták el lakói a beözönlő szomszédos sziámi (thai) törzsek további támadásától való félelmükben.
Angkorvat, azaz a világ legnagyobb vallási épületkomplexuma egy műholdfelvételen
A Kambodzsa népének előtörténetét is magában foglaló hosszú történelmi folyamattal egybevetve Angkor egyfajta kivétel: Angkor soha, Kambodzsa történetében egy pillanatra sem szűnt meg létezni. Angkort elhagyták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
