Magyarok kutatják Hatsepszut királynő korát

2015. február 24. 09:36

"Hatsepszut Kr.e.1479-1458 közötti uralkodása óriási váltást jelentett, hiszen ekkor születik meg az, amit újbirodalmi kultúrának nevezünk. Ennek a rendkívül innovatív korszaknak egyik főembere volt Hapuszeneb, Amun főpapja" - hangsúlyozta Bács Tamás, az ELTE egyiptológiai tanszékének vezetője az MTI-nek.

Hapuszeneb a Louvre-ban található szobra alapján Felső- és Alsó-Egyiptom főpapjainak vezetője, azaz az ország összes papjának az elöljárója volt. Számos korszakos építési projektben vett részt, így nevéhez fűződik egy templom megépítése a Nílus keleti partján Karnakban, ahogy Amun hatalmas folyami bárkájának megépítése is, amelyen az éves Opet-ünnep során az isten szobrát szállították Karnakból Luxorba.

"Az életével kapcsolatos legérdekesebb kitétel, hogy Hapuszeneb volt felelős a királynő Királyok Völgyebeli sírjának megépítéséért. Egy nagyon izgalmas kor nagyon izgalmas személyiségéről, emblematikus figurájáról van szó" - magyarázta az egyiptológus.

A Hapuszeneb számára készült 67-es számú sír (TT67) a magyar ásatási terület legdélibb részén található. "Tulajdonképpen egy hatalmas sírkápolnáról van szó, Hapuszeneb végső nyughelyét viszont eddig nem sikerült megtalálnunk. Ennek három lehetséges magyarázata lehet: az akna, amelynek mélyén helyezték el a főpap múmiáját, távolabb lévén a kápolnától kívül esik a koncessziós területünkön. A másik eshetőség, bár erre eddig nincs bizonyíték, hogy a Királyok völgyében kapott egy aknasírt, illetve, hogy Hatsepszut híres kegyencéhez, Szenenmuthoz hasonlóan sírkamrája a királynő Deir el-Bahari halotti temploma közelében található" - vázolta elképzeléseit az ELTE tanszékvezetője.

Mint rámutatott, bár a sziklakápolna a kor egyik legmonumentálisabb emléke, a tudomány sokáig mégis negligálta a több mint egy évszázada felfedezett és azonosított építményt. Ennek magyarázata a sírkápolna mai rossz állapota, amely elsősorban az építői által alkalmazott eljárással magyarázható, akik a durván kivájt mennyezeti és falfelületeket gipsz és kis méretű megdolgozatlan kövekkel alakítottak ki sima felületeket a díszítések számára.

"Eredetileg pompázatosan nézhettek ki a falfestmények, a köves gipszréteg azonban az évezredek során lepergett és a festés megsemmisült. A sziklakápolna igazából építészetileg izgalmas, de rendkívül érdekes az első keresztteremben fennmaradt eredeti díszítés is, a punti expedíciót ábrázoló jelenettöredék, amelynek híres előképe Hatsepszut Deir el-Bahari halotti templomában található. Hapuszeneb sírkápolnáján kívül egyetlen temetkezésben sem került elő ez az ábrázolás, a freskótöredék ráadásul segít az építmény datálásában is, hiszen arról tanúskodik, hogy Hatsepszut uralkodásának 9. évében, vagy nem sokkal azután készült" - emelte ki Bács Tamás.

Az elmúlt ásatási szezon eredményeit sorolva az egyiptológus kitért arra, hogy a munka jelentős részét a homlokzat egyik pillérének a konzerválása tette ki. "A sziklában egy könnyen porladó réteg található, amely a bejárati pillérnek pontosan a közepén fut, így félő volt, hogy leomolhat miután ezen a helyen a plafon már az ókorban is leszakadt. Más expedíciókhoz hasonlóan korabeli technikák alkalmazásával, helyi nyersanyagok felhasználásával igyekeztünk visszaépíteni a pillért" - mondta.

Az expedíció emellett nemcsak a sziklakápolna kultusztermét, tengelyes termét és kereszttermét tisztította meg a törmeléktől, hanem a nagy előudvarát is. A tengelyes terem padlójába vájva eddig ismeretlen kis sírakna is került elő. "Évszázadokkal később készülhettetek, mint a TT67-es sír, de csak a következő ásatási szezonban szerezhetünk több információt róluk" - mutatott rá Bács Tamás, aki jövőre tervezi a Hapuszeneb sírkápolnájának tudományos feldolgozását. A publikáció közelebb vihet egy izgalmas korszak, Hatsepszut királynő korának megismeréséhez.

Bács Tamással készített interjúnkat itt olvashatja el