Leomlott a mexikói Ihuatzio piramisának egy része
2026. június 25. 15:12
Az extrém időjárási körülmények következtében leomlott az ihuatzioi régészeti lelőhely egyik prekolumbián piramisának déli homlokzata a mexikói Michoacán államban - számolt be róla a mexikói Nemzeti Embertani és Történeti Intézet (INAH). A súlyos aszály és az azt követő heves esőzések okozta szerkezeti károk rávilágítanak a kulturális örökség klímaváltozással szembeni növekvő sebezhetőségére, valamint a korszerűtlen, évtizedekkel ezelőtti restaurálási eljárások hosszú távú veszélyeire.
Az INAH tájékoztatása szerint a Pátzcuaro-tó medencéjében regisztrált, az átlagosnál jóval bőségesebb csapadék vezetett a Déli Piramis (Basamento Sur) néven ismert építmény központi részének omlásához. A katasztrófát megelőző rendkívüli hőség és aszály miatt a műemlék kőfelületén repedések keletkeztek, amelyek az esőzések során víznyelőként funkcionálva lehetővé tették a nedvesség bejutását a prehispán épület belső magjába. A helyszíni felmérések megerősítették, hogy a piramis legalább hat lépcsőzetes szintje súlyosan károsodott, beleértve a külső kőburkolatot, a földből és kőből álló belső magot, valamint a támfalakat is.
A mexikói örökségvédelmi szakemberek jelenleg is végzik a károk pontos felmérését, amely nem csupán a leomlott homlokzat fizikai visszaépítésére, hanem a szerkezet teljes körű stabilizálására is kiterjed. A hivatalos jelentés rámutat arra a szakmai problémára is, hogy a műemlék korábbi restaurálása során olyan technikákat és kötőanyagokat alkalmaztak, amelyek a mai modern állagmegóvási elvek szerint már elavultnak számítanak, és negatívan befolyásolták a kőépítmény vízelvezető képességét. Az intézet egy interdiszciplináris kutatócsoport bevonásával tervezi a szakszerű helyreállítást, amelynek finanszírozására megkezdték az egyeztetéseket a mexikói régészeti zónákat biztosító Agroasemex társasággal.
Ihuatzio - amelynek neve purepecsa nyelven a „prérifarkasok helyét” jelenti - a prekolumbián Mezoamerika egyik kiemelkedő, stratégiai fontosságú központja volt. A település a 14. és 16. század között virágzó Purepecsa (vagy Taraszkán) Birodalom három fővárosának egyikeként funkcionált, Tzintzuntzan és Pátzcuaro mellett. Ez az államalakulat katonailag és gazdaságilag is olyan erős volt, hogy a korszakban egyedüliként képes volt sikeresen és tartósan ellenállni a terjeszkedő Azték Birodalom hódító törekvéseinek.
Az ihuatzioi lelőhely monumentális építészete, köztük a most megsérült piramisok és a régióra jellemző adminisztratív-vallási központok, a purepecsa elit hatalmát szimbolizálták a spanyol hódítást (1522) megelőző évszázadokban. A lelőhely stabilizálása és megóvása így kulcsfontosságú a közép-amerikai történelem ezen egyedülálló, az aztékokkal egyenrangú rivális birodalmának megértéséhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
