Lehetséges, hogy a Húsvét-sziget őslakói teljesen önálló írásrendszert hoztak létre
2024. február 12. 11:30 Múlt-kor
A Csendes-óceán keleti részén fekvő Húsvét-szigetről származó fatábla megelőzhette az európai gyarmatosítást. A máig megfejthetetlennek bizonyult „rongorongo” írás így egy lehet azon kevés írásrendszerek közül, melyek teljesen izoláltan fejlődtek ki.
Egy február elején újonnan publikált tanulmány szerint a Rómában őrzött négy rongorongo tábla közül az egyik a 15. és 16. század fordulójára datálható, ezzel több, mint kétszáz évvel megelőzi az európaiak első, 1720-as érkezését a szigetre.
A Bolognai Egyetem filológusa és a friss tanulmány szerzője, Silvia Ferrara szerint a kutatási eredmények azt az elméletet támasztják alá, miszerint a rongorongo a Rapa Nui szigetlakók eredeti találmánya, mintsem európai hatásra kialakult írás.
Rongorongo fatábla
A bonyolult rongorongo betűk semmilyen módon nem hasonlíthatók az európai karakterekhez, ez is az írásrendszer független fejlődése mellett álló érv. A szakértők véleménye megegyezik arról, hogy egy írásrendszerből való kölcsönzés esetén általában az új rendszer létrehozásánál ragaszkodnak az eredeti írásképhez.
Rapa Nui (ismertebb nevén Húsvét-sziget) majdnem 4000 kilométerre fekszik Chile partjaitól, az első ember 1150 és 1280 között telepedhetett le az eldugott szigeten. Ugyan az európaiak már a 18. század során megvetették lábukat itt, de egészen 1864-ig nem vették észre a helyi betűírást, ami mára csak 27 fatárgyon olvasható. 1869-ben katolikus térítők négy fatáblát küldtek Tahiti püspökének, aki később Európába továbbította azokat.
Ferrara és kollégái radiokarbonos vizsgálatot végeztek négy – egy római apácarend által őrzött –rongorongo írásos fatáblán. A szénizotópos kormeghatározás szerint három fatábla a 18. és 19. században kivágott fákból készült, de a negyedik egészen a 15. század végére datálható.
A szakértő hozzáfűzte, hogy az is elképzelhető, hogy negyedik fatábla alapanyagát a rongorongo megjelenésénél sokkal korábban kivágott „régi fa” adta. Ennek a valószínűsége azonban elég csekély, ugyanis a kivágott fadarabnak kétszáz évig felhasználatlannak kellett maradnia, mielőtt ráírtak.
Az új vizsgálat azt is megállapította, hogy a legrégebbi fatábla anyaga nem a szigeten őshonos fából származik, valószínűleg uszadékfáról van szó.
Rapa Nui régóta híres régészeti rejtélyeiről, ilyenek például a moainak nevezett kőszobrok, vagy a mai napig megfejthetetlennek bizonyuló rongorongo írás.
A rongorongo írás karakterei semmilyen más írásrendszerhez nem hasonlítanak
A filológus szerint négyszáz betűt ismertek fel az összesen 15 ezer fennmaradt rongorongo karakter közül, és egyik sem összekapcsolható más ismert írásrendszerekkel.
A Varsói Egyetem kémikusa, Rafal Wieczorek, aki ugyan nem vett részt a mostani kutatásban, de korábban foglalkozott rongorongo táblákkal, elmondta, hogy az új eredmények nem véglegesek, mégis elég erős érvek szólnak amellett, hogy egy függetlenül kifejlődött írásrendszerről beszélhetünk.
A rongorongo tehát azon kevés írásrendszerek egyike lehet, ami a sumer, egyiptomi és kínai írásokhoz hasonlóan izoláltan jött létre, más írásrendszerek nem befolyásolták kifejlődését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
