Kulturális örökséggé nyilváníthatnak egy 120 éves koreai anatómiatankönyvet
2026. június 5. 09:21 Múlt-kor
Kulturális örökségi státuszt kaphat egy 1906-ban kiadott koreai anatómiatankönyv – jelentette be nemrég a Koreai Örökségvédelmi Szolgálat. A háromkötetes kiadványt a modern ázsiai orvosképzés egyik alapintézményének számító Csedzsungvon iskola adta ki még a múlt század elején.
A Koreai Örökségvédelmi Szolgálat nemrég előzetes közleményt bocsátott ki az Anatómia című, háromkötetes tankönyv hivatalos örökségvédelmi nyilvántartásba vételéről. A mű az első koreai nyelven írt anatómiatankönyv, amelyet az ország modern, nyugati orvoslást oktató iskolája, a Csedzsungvon bocsátott ki. A 22,6 x 16,0 centiméteres köteteket a 20. század elején széles körben ismerték és használták a misszionáriusok által működtetett orvosi intézményekben.
A tankönyv a Tokiói Egyetem egyik japán oktatója, Imada Cukanu Praktikus anatómia című, 1888-as munkáján alapul – olvasható a könyveket őrző Nemzeti Hangeul Múzeum közleményében. A japán szöveget Kim Pilszun orvostanhallgató – aki később függetlenségi aktivistaként nagy hírnévre tett szert a félszigeten – fordította le koreaira, majd Oliver Avison, a Csedzsungvon köztiszteletben álló professzora ellenőrizte le.
Az első kötet az emberi test felépítését mutatja be, a csontokra és az izmokra, illetve ezeknek a mozgásban betöltött szerepére összpontosítva. A második rész a főbb szervek – köztük a szív, a tüdő és az emésztőrendszer – működéséről és élettani szerepéről, míg a harmadik kötet az idegrendszerről és az érzékszervekről ad átfogó képet.
A szöveg egyik meghatározó jellemzője, hogy a japán kifejezések helyett koreai szavakat használ orvosi szakkifejezésekként: a szívet például a napjainkban már csak állati szívekre használt yeomtong, míg a gyomrot a szintén elavult baptong szavakkal illeti. Ezeknek a jellegzetességeknek köszönhetően a tankönyv nemcsak a modern orvoslás ázsiai térhódításáról, hanem a koreai nyelv helyesírási és hangtani változásairól is pontosabb képet ad – nyilatkozta a Koreai Örökségvédelmi Szolgálat egyik tisztviselője.
A vonatkozó szabályok szerint az előzetes értesítést követően a nyilvánosságnak és a kutatóknak 30 napjuk van véleményezni és értékelni a tervezetet. Ezt követően a szervezet alá tartozó Kulturális Örökségi Bizottság dönt arról, hogy a tankönyv bekerüljön-e az örökségvédelmi nyilvántartásba.
A közleménnyel egy napon kulturális örökségi helyszínné nyilvánítottak egy ősi síregyüttest Hampdzsong megyében. Az örökségvédelmi hivatal az elismerést azzal indokolta, hogy a Kr. e. 500 és Kr. e. 300 között keletkezett sírok az egykori Mahan törzsszövetség történetét és temetkezési szokásait mutatják be. A korábbi feltárások során tizennégy különböző méretű, trapéz alakú sírt, valamint értékes tárgyi leleteket találtak a területen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
