Középkori kéziratokat mentettek meg az Iszlám Államtól

2015. április 14. 14:00

Az Associated Press hírügynökség helyszínen járt tudósítója erről a saját szemével győződött meg. A kurd Dohul városában található könyvtárban ma már számos, többségében szír nyelvű, 4-500 éves, piros és fekete tintával - néhol rongyos lapra - írt Biblia-fordításokat, illetve kommentárt őriznek. A legrégibb szövegemlék Pál apostol leveleinek fordítása, amely 1000 éves.

A középkori kéziratok megmentése ritka sikernek számít abban a szélmalomharcban, amit az iraki és külföldi, örökségvédelemmel foglalkozó szakértők, illetve intézmények folytatnak az Iszlám Állam (IÁ) kultúraromboló tevékenysége ellen, amelynek csak az elmúlt egy évben számtalan épített örökség és írásos forrás esett áldozatul. Miután a dzsihadista szervezet tavaly nyáron elfoglalta Irak második legnagyobb városát, Moszult, a keresztény lakosok többsége és a többi moszuli kisebbség a településhez közeli kurd autonóm területek különböző városaiba, illetve még északabbra menekült.

A fegyveresek megtámadták a moszuli és a város körüli templomokat és monostorokat, eltávolították a keresztény jelképeket, néhány épületet pedig felrobbantottak. De az IÁ támadást intézett a szerinte a bálványimádat színhelyeinek számító szunnita szentélyek ellen is, továbbá lerombolta az ókori Hatra, illetve Nimrud 3000 éves romjait, valamint széthordta és elégette a moszuli könyvtár és az egyetem könyveit, köztük ritka kéziratokat.

A szíriai ortodox egyházhoz tartozó Mar Matti kolostorának története az i.sz. 4. századra nyúlik vissza. A kolostor augusztusban, az IÁ moszuli hadjáratának tetőpontján kezdte meg mentőakcióját, amely során 80 kéziratot sikerült biztonságban tudni. A szélsőségesek már 35 kilométerre jártak a várostól, mikor a kurd Peshmerga harcosok megállították az IÁ előrenyomulását, s ma már ők ellenőrzik a kolostorhoz vezető utat. A szerzetesek elmondása szerint a kolostort valaha 2 millióan keresték fel évente Irakból, ma azonban túl veszélyes, csak a kurd harcosok jelennek meg időnként, hogy megpihenjenek az IÁ elleni harcok közepette.

Ugyan a könyvtár kimenekítését a szerzetesek és az iraki keresztények megnyugvással fogadták, egyelőre kétséges, hogy mi lesz a középkori szövegemlékek sorsa. Egy biztos: amíg az Iszlám Államot nem sikerül legyőzni, a helyzet pedig nem stabilizálódik, addig a kéziratok Dohulban maradnak. A könyvek hiánya leginkább annak a maroknyi szerzetesnek a legfájóbb, akik továbbra is Mar Matti falai között élnek, hét, a közeli Bashiqából elmenekült keresztény családdal együtt.