Múlt-kor.hu

Kossuth még a Holt-tengerhez hasonlította, néhány év múlva már gőzhajó szelte a Balaton hullámait

Kossuth még a Holt-tengerhez hasonlította, néhány év múlva már gőzhajó szelte a Balaton hullámait

2022. április 5. 18:50 Múlt-kor

A balatoni gőzhajózás megindítását az utókor Széchenyi érdemei között tartja számon, ugyanis ő járult hozzá a legtevékenyebben a Kisfaludy vízre bocsátásához. Az eseményt megelőzte a Balaton Gőzhajózási Társaság 1846. április 5-i megalapítása, amelynek ötlete eredetileg Kossuth fejéből pattant ki.

A reformkorban a hajózás legalább akkora nemzeti ügy volt, mint a vasút. Az első gőzhajók a Duna vízét szelték, az Első Dunagőzhajózási Társaság I. Ferenc király nevét viselő hajója 1835-ben tette meg próbaútját Pest és Bécs között. A Balaton időközben egyre népszerűbb célponttá vált, ezért felmerült, hogy a tavat hajózási szempontból szintén ki lehetne használni.

Kossuth Lajos 1842-ben Füreden vetette papírra a tó fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit, majd később a Balaton Gőzhajózási Társaság alapszabály-tervezetét is ő készítette el. Kossuth ekkor a híres Horváth-házban nyaralt, a „Füredi fürdőlevél” néven ismertté vált írásában a Balaton szépségének taglalásán túl többek között a következőt vetette fel:

„De mégis az embernek szíve fáj, midőn e roppant vízre tekint. Olyan holt, minő csak Palesztinában a megátkozott Holt-tenger lehet! Húszmérföldnyi sima út, nagyobb, mint némely vármegye, mint némely fejedelemség, s a honnak legszebb vidéke által körítve, és rajta mégis egyetlenegy hajó sem libeg, kivévén talán a füredi sétaladikot, vagy egy nyomorult halászcsónakot”.

Széchenyi hamar magáévá tette Kossuth észrevételét, és azonnal munkába lendült, időt és energiát nem sajnálva fogott bele a szervezőmunkába, amelybe bevonta a balatoni megyék vezetőit is. Rábeszélésére az érdekeltek egymás után jegyeztek részvényeket, és helyi támogatókra is lelt. Már 1845-ben eldőlt, hogy a gőzös a Balaton költőjének nevét fogja viselni.

Széchenyi 1846. április 2-án Balatoni gőzhajózás címmel röpiratot fogalmazott meg, amelyben hangsúlyozta a gőzhajózás szükségességét és annak jótékony hatásait az idegenforgalomra, emellett kiemelte a halászattal, vízszabályozással, iparosodással, kikötők építésével és nem utolsósorban a munkahelyteremtéssel való összefüggéseit.

Röpiratában az ellenvéleményekre is válaszolt, a tó lecsapolásának gondolatatát is elutasította, a halállományt féltőknek pedig a Bodeni-, a Zürichi- és a Garda-tavat hozta fel példaként, ahol az élénk hajózás mellett sem pusztult ki a vízi élővilág.

Magyar, svájci, angol és osztrák gyáraktól is kért ajánlatokat, végül az 1845-ös év végén a hajótestet az Óbudai Hajógyártól, a gőzgépet az angol Penn gyártól rendelték meg. 1846 nyarán lovak vontatták közúton a fa hajótestet Balatonfüredre, ahová a gép is megérkezett Rotterdamon keresztül.

A Kisfaludy vízre bocsátásának napjául Széchenyi születésnapját, szeptember 21-ét választották. Az első próbaút Balatonfüredről Kenesére vezetett. A jeles eseményről nem maradtak le a bécsi udvar titkosszolgái sem, akik jelentéseikben a lelkes tömeg éljenzését a reformnemzedék akcióival hozták kapcsolatba, és egyenesen tüntetésnek minősítették azt.

A következő évben sorra épültek a kikötők. Mire 1847-ben a rendszeres balatoni gőzhajójáratok megindultak, a Kisfaludy gőzös utasai Keszthelyen, Fonyódon, Badacsonyban, Bogláron, Révfülöpön, Szántódon, Balatonfüreden, Alsóörsön és Kenesén, tehát kilenc kikötőben szállhattak partra.

A hajó személy- és teherszállításra is alkalmas volt, utóbbira azonban csak ritkán vették igénybe. Utasokat csak az üdülő szezonban szállított, így ezen adottságból és a kezdeti alacsony utasforgalomból következően – ahogyan azt Széchenyi is előre látta – többnyire veszteségesen működött. Ugyanakkor a hajóforgalom megindulása élénkítőleg hatott a part menti településekre.

A Kisfaludy a szabadságharc egyik furcsa epizódjának is helyszínéül szolgált. István nádor a Balatonon szervezett találkozót Jelačić horvát bánnál, de a fedélzetére tervezett fegyverszüneti tárgyalás végül meghiúsult, a bán ugyanis nem volt hajlandó hajóra szállni.

A magyar zászlókkal feldíszített, és feltételezése szerint magyarokkal teli gőzösben kelepcét látott, ezért a nádort arra kérte, szálljanak mindketten evezős csónakba. Ezt a megoldást azonban a nádor tisztjei nem engedték, ráadásul rangon aluli lett volna a bán által felajánlott megoldás. Mivel senki sem engedett, a fegyverszüneti tárgyalások meghiúsultak.

A harcok idején katonai szállításokra használták a gőzöst, a szabadságharc leverése utáni telet pedig Füreden töltötte. A balatoni gőzhajózás megálmodói és megvalósítói ekkorra már emigráltak, bujdostak vagy börtönbüntetésüket töltötték.

A Kisfaludy következő útjára egészen 1852-ig várni kellett. A hajó ezután még 17 évig szállította a balatoni nyaralókat, elavult fatestét ekkor vasra cserélték, amellyel még további két évtizedig volt használatban. Az első balatoni gőzhajó történetének vége közel sem olyan dicsőséges, mint a kezdete, a hajótestet ugyanis 1887-ben ócskavasként értékesítették.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kossuth még a Holt-tengerhez hasonlította, néhány év múlva már gőzhajó szelte a Balaton hullámait

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra