Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált
2020. december 10. 08:36 Múlt-kor
A gerely
Az egyiptomi harci gerely több volt, mint egyszerű hajítófegyver. A körülbelül egyméteres szálfegyver alkalmas volt egyszerű közelharci fegyvernek is, az Újbirodalom katonái a vállukon átvetett tegezben többet is maguknál hordtak.
Közelharcban döfhettek velük, távolabbról pedig a rohamozó gyalogság vagy harci szekerek ellen hajítva alkalmazták őket.
Elliott szerint a gerely nem számított olyan „egyszer használatos” fegyvernek, mint a nyílvesszők. A speciálisan kimunkált, rombusz keresztmetszetű heggyel és a hajítást megkönnyítő, kiegyensúlyozott nyéllel szerelt fegyvereket harc után igyekeztek összeszedni.
A csatabárd
Az egyiptomi csatabárd másodlagos fegyver volt, amelyet a harcos övébe dugva vagy vállára akasztva hordott. A közelharcban az ellenség pajzsának áthasítására használták, amellett, hogy természetesen egyetlen jól irányzott csapással végezhetett is az illetővel.
A régészeti anyag alapján megfigyelhető, hogy Egyiptom korai időszakában, amikor még ellenségeik többsége nem viselt páncélt, az egyiptomi bárdok pengéi íveltek voltak, hogy a védtelen húsban minél nagyobb és mélyebb vágást ejtsenek.
Az Újbirodalom korszakában azonban az egyiptomi seregek a hettiták és más fejlett civilizációk haderőivel álltak szemben, amelyek katonái keményített bőrből készült páncéllal védték magukat. Az egyiptomi bárdok pengéi egyre szűkebbek és egyenesebb élűek lettek, hogy maximalizálják a páncélon való átütés képességét.
A csatabárd emellett egyéb feladatok ellátására is alkalmas volt a hadjáratokon. A források szerint egy kánaáni város ostromakor III. Ramszesz katonái bárdjaikkal ástak be a város falai alatt, míg társaik ugyanezen eszközökkel kivágták a környéken lévő fákat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
