A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzünk hatkötetnyi aranyozott bőrkötésű, kéziratos menügyűjteményt, amelyet Müller Antal (1860–1918), az Országos Kaszinó vendéglőse ajándékozott a Budapesti Pincér Kör könyvtárának. (Igen, volt ilyen kör és ilyen könyvtár). Ezekben az 1895 és 1906 között felszolgált ételsorok olvashatók hol franciául, hol magyarul. A korszak átlagához képest kiváló franciaságra meglett a magyarázat: a lapok 1907-ben tudósítanak a Casino negyvenéves lyoni főszakácsa, Daniel Allet-Coche hirtelen haláláról.

Nos, az 1896–97-es kötetben van egy kisbéri ebéd. Ez nem meglepő. Müller bárhová kitelepült. Tálalt ő lóversenyen, vadászaton és esküvőn, itthon vagy Fiuméban, három főre, huszonháromra és százhetvenre is. Meglepő az, hogy az ebédet Darányi Ignác a sziámi király tiszteletére rendelte.

Bizony, Csulalongkorn sziámi – thaiföldi – uralkodó (1868–1910) 1897. június 27-től július 2-ig, egy teljes hétig hazánkban időzött. A tudósítások szerint sétált a Duna-parton, megnézte az épülő Parlamentet, a Kúriát, a Nemzeti és az Iparművészeti Múzeumot. Hallgatta Radics Béla hegedűjátékát a Hungáriában. Kirándult Gödöllőre, majd Perczel és Darányi miniszterekkel Bábolnára és Kisbérre is lovakban gyönyörködni. Búcsúvacsorát a Park Clubban kapott. Nagyon elégedetten folytatta európai körútját.

Lássuk hát, mit evett Kisbéren! (A szédítően multikulti menüt ez alkalommal pont nem a francia szakács írta le, nagyjából minden sorba jutott hiba.)

„Alföldi gulyás – Consommê en Tasse [erőleves csészében] – Suprêmes de fogasch à l’Ongroise [fogas java magyaroschan] – Filet de Boeuf à la Broche [marhafilé nyárson] – Paprica et Choux croute farcie [töltött paprika és káposzta] – Riz à l’Indienne [rizs indiai módra] – Pörkölt Csirke Tarhanya – Oison d’Emsen et Poularde de Graz à la Brôche [idei emseni liba és gráci kappan nyárson] – Salade Variês [vegyes saláta] – Compote Franĉaise [francia befőtt] – Túrós haluska – Glace aux Fraises [eperfagylalt] – Zephirs Majesty [habcsókszerűség] – Melon de Cantaloupe [kantalup sárgadinnye] – Fraises en Corbeille [eper kosárkában] – Pêches et Abricots [őszi- és sárgabarack] – Ceresis et Famboises [cerises et framboises, cseresznye és málna] – Raisins [szőlő] – Petits fours Bonbon Imperateurs [aprósütemény, császári bonbonok] – Café – Vins [borok] – Biere [sör] – Somlói – Debröi – Pommery Greno [pezsgő] – Tokaji nectár – Hegyaljai Törköly – Cognac Bellot 1883 – Anisette focking rouge [Focking márkájú vörös holland ánizslikőr].”

Hogy a tarhonyát és a haluska tésztáját is Pestről vitték-e, vagy helyi főzőasszonyok is részt vettek a hadműveletben, sajnos nem tudni.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. nyár számában olvasható.