Kétezer éves sírokban bukkantak rá az ókori kínai társasjátékra
2026. július 22. 14:27 Múlt-kor
Két ritka, közönséges téglába vésett liupo társasjáték-táblát tártak fel mintegy kétezer éves, a Han-dinasztia korából származó sírokban az északnyugat-kínai Hszian városában jelentette be a Senhszi Tartományi Régészeti Intézet. A lelet egyedülálló bepillantást enged az ókori Kína mindennapi életébe és szórakozási szokásaiba, egyúttal bizonyítja, hogy a korábban jórészt luxuskivitelben megismert stratégiai játék az egyszerűbb társadalmi rétegek számára is elérhető volt.
A Csangan egyetem (Senhszi Tanárképző Egyetem) délkeleti kampuszán 2022 áprilisában indult leletmentő ásatás során huszonöt sírt és két hamugödröt tártak fel a szakemberek. Ezek közül tíz a Nyugati Han-kortól a Keleti Han-kor végéig (nagyjából a Kr. e. 1. századtól a Kr. u. 2. századig) datálható, viszonylag érintetlen temetkezési helynek bizonyult.
A régészek az M4-es és M17-es jelzésű sírokban bukkantak rá a két különleges játéktáblára. Míg az egyiket egy sima felületű téglára, a másikat egy geometrikus mintákkal díszített építőanyagra vésték rá, mindkettőn jól kivehető a játék jellegzetes, szimmetrikus vonalvezetése.
A liupo (szó szerinti fordításban "hat pálca") az ókori Kína egyik legnépszerűbb társasjátéka volt. A régészeti bizonyítékok alapján a két játékos hat-hat bábut irányított, a lépéseket pedig pálcák vagy dobókockák elvetésével határozták meg.
Bár a pontos szabályok az évszázadok során feledésbe merültek, a kutatók szerint a játék a stratégia és a szerencse elemeit ötvözte, és az írásos források alapján a társadalom minden rétegében kedvelték. Egyes korábbi elméletek a hsziangcsi (kínai sakk) elődjének tekintették, de ezt közvetlen bizonyítékok nem támasztják alá, a régészek önálló játékként tartják számon.
A mostani felfedezés jelentőségét elsősorban a felhasznált anyag adja. A korábbi ásatások során, mint például a csangsai Mavangtuj-sírokban előkerült komplett liupo készletek drága, lakkozott fából vagy kőből készültek, amelyeket elefántcsont bábukkal és tizennyolc oldalú dobókockával egészítettek ki.
A hsziani leletek ezzel szemben hétköznapi építőanyagból készültek, amelyeket gondosan játéktáblává alakítottak a temetés előtt. Jelenleg nem tisztázott, hogy az elhunytak életükben is ezeket használták-e, vagy kifejezetten temetkezési kellékként, a drága játékszettek szimbolikus helyettesítőjeként helyezték őket a sírba.
A mintegy kétszáz évet átfogó temetőben a játéktáblák mellett 130 további műtárgyat emeltek ki. A sírmellékletek között kerámiaedények, bronztükrök, vas szerszámok és érmék, valamint magtárak, kutak és tűzhelyek miniatűr modelljei is szerepeltek. A feltárt sírépítmények, köztük egy később kibővített és újrahasznosított téglasír (M18) az egykori temetkezési szokások változásait is dokumentálják.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
