Kereskedelmi kertekké alakították Pompeji romjait a földrengés után
2026. június 19. 12:12 Múlt-kor
A Kr. u. 62-es pusztító földrengést követően Pompeji romos negyedeiben kiterjedt kereskedelmi kerteket és szőlőültetvényeket hoztak létre a helyi lakosok - derül ki a Journal of Roman Archaeology című folyóiratban publikált legújabb tanulmányból. Jessica Venner, az Oxfordi Egyetem régészének kutatása elsőként térképezte fel ezt a harmincöt városi gazdaságot, bizonyítva, hogy a katasztrófa utáni újjáépítés helyett a római elit egy része tudatos, a település élelmezésbiztonságát is növelő agrárberuházásokkal reagált a válságra.
A kutatás rávilágít, hogy a Vezúv Kr. u. 79-es kitörését megelőző tizenhét évben a város szeizmikusan leginkább sújtott I. és II. régiójában a lerombolt lakóházak és műhelyek helyét jórészt mezőgazdasági területek vették át. A kutatók az épületalaprajzok, a fosszilizálódott gyökérnyomok, az archeobotanikai leletek és az utólagos építészeti módosítások – például a befalazott utcai ajtók és az újonnan kialakított ciszternák – elemzésével azonosították a megváltozott funkciójú telkeket.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a folyamatos utórengésekkel sújtott zónában a költséges és kockázatos építkezések helyett az ingatlantulajdonosok minimális tőkebefektetéssel gyorsan megtérülő, az építési törmeléket is újrahasznosító ültetvényeket hoztak létre az egykori lakóövezetekben.
A városi gazdaságok kialakítása magas szintű agrotechnológiai ismereteket igényelt. A feltárt kertek harmada komplex öntözőrendszerrel, terrakotta csövekkel és föld alatti víztározókkal rendelkezett. Az Európa Hajója nevű épületkomplexum területén például több mint négyszáz szőlőtőkét azonosítottak a teraszokon, amelyek közé nitrogénmegkötő céllal lóbabot ültettek, a termelést pedig füge-, mandula- és olajfákkal tették változatosabbá.
A kutatás egy új vendéglátóipari modellt is bemutat: Euxinus kocsmájában (Caupona) a termelői szőlőskert mellett egy lugassal árnyékolt, közvetlen utcai bejárattal rendelkező szabadtéri étkezőt is kialakítottak a lakosság számára.
A romok mezőgazdasági hasznosítását a korabeli római jogszabályok is elősegítették. A Kr. u. 45-ben és 56-ban hozott törvények szigorúan tiltották az épületek lebontását az építőanyagok értékesítése céljából, ám a földrengés után a romba dőlt pompeji telkek legálisan átalakíthatóvá váltak. A funkcióváltást a gazdasági kényszer is diktálta: egy helyi nekropoliszban feltárt felirat szerint a várost a Kr. u. 59-es éveket megelőzően súlyos éhínség sújtotta.
A pomarii universi elnevezésű, a későbbi céhekhez hasonló gyümölcstermesztői szövetség által koordinált városi polikultúrás gazdálkodás így nemcsak a tulajdonosok számára volt jövedelmező, hanem döntően hozzájárult a lakosság élelmezésbiztonságához is. Ezt támasztják alá a pompeji csontvázakon végzett őstáplálkozástani vizsgálatok is, amelyek a római átlagnál jobb egészségügyi mutatókat jeleznek az elpusztult város lakosságánál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
