Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: június • Nap: 11
Hónap: június • Nap: 11
13 találat
[1]
1044. június 11.
III. Henrik német-római császár seregével Magyarországra jön, hogy támogassa Orseolo Péter híveit
[2]
1139. június 11.
Zsófiát, II. ( Vak ) Béla leányát eljegyzik III. ( Hohenstauf ) Konrád német király Henrik nevű fiával
[3]
1309. június 11.
Gentilis bíboros pápai legátus megszenteli az I. Károly számára újonnan készült koronát és letiltja a Kán László erdélyi vajdánál lévő Szent Koronát
[4]
1742. június 11.
Mária Terézia békét köt Boroszlóban
Mária Terézia királynő és II. Frigyes megbízottai Szilézia központjában kötöttek békét. A megegyezés értelmében a királynő lemondott Szilézia nagy részéről. Az osztrák örökösödési háború 1740-ben tört ki, amikor Mária Terézia a Pragmatica Sanctio-ban foglaltak szerint kezdte meg uralkodását a Habsburgok országaiban. A legfőbb ellenlábasa II. (Nagy) Frigyes porosz uralkodó volt. A harcokban Mária Terézia számíthatott a magyarok támogatására.
[5]
1776. június 11.
Megszületett John Constable angol festő
A XVII. századi holland festészet példájából kiindulva az angol tájképfestészet realista mestere lett. Főleg a fény és a levegő megfestésének problémáira keresett új megoldásokat. A lényegest kiemelő széles ecsetvonásokkal festett. Rézkarcolóként is dolgozott; néhány finom, kisméretű lapja ismeretes. Londonban hunyt el 1873. március 31-én.
[6]
1811. június 11.
Megszületett Visszarion Belinszkij orosz forradalmi demokrata
A realista esztétika oroszországi megalapozója Sveaborgban látta meg a napvilágot. Filozófiai fejlődésében Hegelt bírálta, de a dialektikus módszert megtartotta és alkalmazta az esztétikában. Elsőként fejtette ki elméletileg az orosz kritikai realizmus alapelveit, melynek fő képviselőjeként Gogolt említette, s megvetette az orosz irodalomtörténetírás alapjait. Az orosz irodalom fejlődésrajzában elsőként hangoztatta Puskin szerepét és fontosságát. Levél Gogolhoz című műve eszmei végrendeletét fogalmazta meg, amelyben az irodalom társadalmi szerepéről vallott nézeteit fejtette ki. A forradalmi pedagógia megalapítójaként nevelési célja a harmonikus, sokoldalúan művelt, az emberiséget tisztelő, s a szabadságot szerető ember kialakítása volt, s bírálta a cári oktatási rendszer népellenességét. Neveléselméletében a gyermeki természet sajátosságaira alapozott. Szentpétervárott halt meg 1848. június 7-én. Magyarul Válogatott pedagógiai művei jelentek meg.
[7]
1868. június 11.
Ferenc József szentesíti a pénzverésről szóló törvényt
Az önálló magyar államiság kialakításának nemcsak az egyes minisztériumok és kormányzati szervek felállítása volt fontos része, hanem a fenntartásukhoz és a gazdaság folyamatos működéséhez szükséges pénz biztosítása is.
Bankjegyekkel Magyarországot, miként az egész Osztrák-Magyar Monarchiát, az Osztrák Nemzeti Bank látta el, de pénzverési joga külön-külön is volt Ausztriának és Magyarországnak. Az 1868:VII. tc. szerint arany- s főként ezüstpénzeket vertek a körmöcbányai és gyulafehérvári pénzverdékben.
A törvény pontosan meghatározta a forintosok, 10 és 20 krajcárosok nemesfémtartalmát, méretét, feliratozását; ezek mellett réz egy- és négykrajcárosokat is kibocsátottak. A pénzkibocsátás az osztrák kormánnyal egyeztetve történt, ami biztosította azt, hogy a magyar vereteket az Osztrák-Magyar Monarchiában mindenütt éppen úgy elfogadják, mint az osztrákot Magyarországon, noha képlapjuk s a felirat nem volt azonos.
[8]
1871. június 11.
Kispest elszakad Vecséstől
A Vecséstől elszakadó Kispest ideiglenes önkormányzatot alakított és elkezdte önálló, szervezett közösségi életét. 1950-től Kispest Budapest XIX. kerülete, s így egy világváros része lett, kultúráját, hagyományait tekintve azonban a nagyvároson belül is megőrizte önálló arculatát. A budapesti kerület itt élő családdinasztiákkal, oktatási és művelődési hagyományokkal, jelentős ipartörténettel, számos patinás és egyedi épülettel, s az Európa-hírű Wekerle-teleppel büszkélkedhet.
[9]
1879. június 11.
Átalakul az erdészeti igazgatás rendszere
Évtizedekre eldőlhet egy vidék sorsa, ha szakszerűtlenül, csak üzleti szempontok szerint vágják az erdőt. Ezért volt jelentős a korszerű erdőgazdálkodásról hozott 1879. évi XXXI. törvénycikk. Rendelkezett az erdei tüzek megelőzéséről, oltásáról, az erdőt károsítók elleni védelemről; tiltotta az irtást (a fatuskóval történő kitermelést) valamennyi futóhomokra telepített erdőben és véderdőben - ezzel a talaj és a rajta lévő vegetáció megóvását kívánta előmozdítani. (Véderdőknek a fatenyészet felső határán álló, illetve az utakat, ipari és mezőgazdasági létesítményeket óvó erdőket nevezték.)
A kincstári, birtokközösségi, testületi, alapítványi, részvénytársulati és hitbizományi erdőkre előírta az államilag jóváhagyott üzemtervek készítését, melyek tartalmazták az erdőkben elvégzendő, illetve elvégezhető munkákat.
A kiépülő erdészeti közigazgatás alapját az országos erdőkerületek és erdőfelügyelőségek jelentették.
[10]
1903. június 11.
Meggyilkolják I. Sándor szerb királyt és feleségét
A századfordulón a kis Szerbia és a Monarchia viszonya fokozatosan elhidegült. Oroszbarát szerb tisztek június 11-én betörtek a belgrádi fejedelmi lakosztályba, és a menekülni próbáló Obrenovics (Obrenović) Sándor uralkodót, valamint rossz szellemének tartott hitvesét, Draga Masint a gardróbszobában meggyilkolták. Tetemeiket az ablakon kidobták. Az új uralkodó, Karagyorgyevics Péter már határozottan oroszbarát politikát folytatott. A francia kapcsolatok is jelezték a Monarchiával való szembefordulás erősödését. Első jele ennek: a tüzérségfejlesztési program keretében nem Śkoda ágyúkat rendeltek a szerbek. Ausztria-Magyarország ezt rossz néven vette, és a két állam között kitört a vámháború. A Monarchiában megtiltották a szerb sertés behozatalát. Amikor azután a Monarchia 1908-ban bekebelezte Boszniát és Hercegovinát, majdnem háborúba sodródott a két ország. Bosznia-Hercegovina egy részére ugyanis Szerbia is igényt tartott. Szeretett volna idővel kijáratot szerezni az Adriai-tengerre. Oroszország akkor nem volt abban a helyzetben, hogy támogatást nyújtson Szerbiának, így az "annexiós krízis" megoldódott. 1912-1913-ban Szerbia a két Balkán-háborúban megerősödött, amit viszont a Monarchiának kellett tehetetlenül végignéznie. Idő kérdése volt, mikor került sor fegyveres összetűzésre. Ekkoriban már hivatalosan megtűrt egyesületek szervezkedtek Belgrádban a Monarchia ellen, s eszköztárukban szerep jutott a magas rangú politikusok elleni merényleteknek.
[11]
1942. június 11.
Roosevelt elnök megbeszélést folytat Molotovval
[12]
1943. június 11.
Himmler elrendeli valamennyi lengyel gettó felszámolását
[13]