Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: február  •  Nap: 05
21 találat
[1]

1383. február 5.

Mária királynő Privigye (Nyitra vm.) lakóinak városi kiváltságot adományoz

[2]

1519. február 5.

Meghal Perényi Imre nádor

Apja Perényi István, első felesége Báthori Magdolna, tőle született fiai a Mohácsnál elesett Perényi Ferenc váradi püspök és az 1526 után nagy szerepet játszott Perényi Péter. Második felesége Kanizsai Dorottya. Az apjától 1471-ben elkobozott birtokokat még I. Mátyás neki adta. 1498-tól II. Ulászló főasztalnokmestere; 1504-ben Szatmáry György kancellár segítségével nádor lett. Az ún. udvari párt egyik vezetője, az 1505-ös országgyűlésen ellenezte az idegen uralkodók választását eltiltó határozatot, végül aláírta. 1506. február 22-én a király érdemei fejében, új adományba adta - egyebek között - Füzér várát és tartozékait. 1509-ben a király távollétében teljhatalmú kormányzó, 1512-13-ban Beriszló Péterrel rövid ideig horvát báni címet is viselt; 1513-ban Szapolyai Jánossal országos főkapitánnyá választották. 1515-ben jelentős szerepet játszott az Ulászló és Miksa császár között a Habsburgok örökösödését biztosítani kívánó egyezség létrejöttében, ezért az előbbitől birtokadományokat, az utóbbitól 1517-ben birodalmi hercegi címet kapott. Egyike azoknak, akik az 1518-as országgyűlési határozatnak megfelelően a kezükre jutott királyi birtokokat - ellenszolgáltatás fejében - visszaadták.

[3]

1524. február 5.

A török csapatok megkezdik Klissza ostromát

A hercegovinai oszmán csapatok körülzárták és ostrom alá vették Klissza várát. A várbeliek hősiesen ellenálltak, amíg április 10-én Krusics Péter zenggi kapitány tengeri úton odaszállított serege szétverte az ostromló török csapatokat.

[4]

1766. február 5.

Megszületett Heinrich Gentz

A német építész, a berlini klasszicizmus egyik jeles mestere Breslau-ban látta meg a napvilágot. 1790-95 között Dél-Itáliában, Rómában és Szicíliában tett tanulmányutat. 1795-ben Berlinben udvari főépítésznek nevezték ki, egy évvel később pedig az akadémia professzora lett. Az általa tervezett épületek az antik görög építészet stílusjegyeit viselik magukon. Fő műve az 1798-1800-ban épült, majd 86 évvel később lebontásra került berlini Pénzverde volt. 1801-1803 között részt vett a weimari kastély építkezéseiben is. Berlinben halt meg 1811. október 3-án.

[5]

1782. február 5.

Spanyolország megszerzi Minorcát Angliától

[6]

1788. február 5.

Megszületett Kisfaludy Károly költő

A magyar irodalmi romantika egyik kezdeményezője és kiemelkedő képviselője Téten látta meg a napvilágot. Katonai iskolát végzett, és katonáskodás közben barátkozott meg az irodalommal. Bátyja - Kisfaludy Sándor - hatására megpróbálkozott a versírással, majd 1809-ben megírta első drámáját. Otthagyta a katonaságot és képzőművészetet tanult Bécsben. Sorra írta színházi darabjait, amelyek korában kirobbanó sikereket hoztak számára. Hazánkban ő volt az első, aki az irodalomból élt. Irodalmunkban a rövid szépprózai elbeszélés meghonosítója volt. Az 1822-ben általa megindított Auróra című szépirodalmi zsebkönyv körül kialakult Auróra-kör tette Pestet véglegesen irodalmi központtá. Művei közül kiemelkedtek szatirikus novellái és vígjátékai, melyekben bírálta a változó világot nem értő nemességet. Sokszor került színpadi feldolgozásra a Kérők című darabja. Pesten hunyt el 1830. november 21-én.

[7]

1818. február 5.

A francia marsall svéd király lesz

Jean-Baptiste Bernadotte, egykori francia marsall, I. Napóleon sógora XIII. Károly halála után - XIV. Károly János néven - elfoglalja Svédország és Norvégia trónját. Mivel Svédország el akarta nyerni Napóleon támogatását Finnország visszaszerzéséhez Oroszországtól (1808. II. 2.), a svéd országgyűlés 1810-ben trónörökösnek választotta Bernadotte francia marsallt. Ám a Svédország valódi érdekeinek egyre nagyobb figyelmet szentelő Bernadotte viszonya I. Napóleonhoz mind feszültebbé vált, majd szembefordult vele. Új királyként XIV. Károly János mindenekelőtt Svédország és Norvégia gazdasági fellendítésén fáradozott. Külpolitikájában Skandinávia semlegességének biztosítására törekedett, melyet Nagy-Britanniához és Oroszországhoz fűződő kapcsolataival is igyekezett megszilárdítani. A XIV. Károly János által meglapított dinasztia kormányoz napjainkban is.

[8]

1878. február 5.

Megszületett André-Gustave Citroen francia mérnök, autógyáros

Citroen Párizsban látta meg a napvilágot, 1898-ban végzett a párizsi Műszaki Főiskolán, majd mérnökként és ipari tervezőként dolgozott. 1908-ban a Mors autógyár az ő segítségével növelte éves termelését 125-ről 1200 kocsira. Megszerezte a nyílfogazású - V alakú - fogaskerék szabadalmát, továbbfejlesztette és márkajelül választotta. Kiváló érzéke volt az újítások iránt. Az I. világháború kitörésekor meggyőzte a francia hadsereget a hadianyagok tömegtermelésének szükségességéről. 1915-ben épített lőszergyárának termelése napi 55 ezer darab volt, főleg tüzérségi gránátokat gyártott. Ezután rábízták az egész francia hadiipar alapanyag-ellátását. A háború után hadiüzemét - az amerikai Henry Ford mintájára - egy olcsó kisautó tömegtermelésére állította át. Az első Citroen-kocsi 1919-ben készült el, majd újabb üzemeket létesített, s vállalata a legnagyobb francia autógyárak egyike lett. A gazdasági világválság idején nem épített le, hanem 1934-ben piacra dobta olcsó, elsőkerék-meghajtású kocsiját. A cég csődbe ment, s bár 1935-ben újjászervezték, alapítója ekkorra elvesztette irányító szerepét. Tudományos expedíciókat is támogatott, 1931-32-ben ő finanszírozta a Bejrút-Peking közti 13 ezer km-es autós utat. Ő valósította meg a párizsi Diadalív és a Place de la Concorde díszkivilágítását is. A francia fővárosban hunyt el 1935. július 3-án.

[9]

1881. február 5.

Meghal Thomas Carlyle, skót származású angol író

Edinburgh-ban tanult és ott nevelősködött, majd 1834-ben Londonba költözött, ahol a kor egyik legnépszerűbb előadója lett. Pályája kezdetén elsősorban a kortárs irodalom foglalkoztatta, a racionalizmust és a materializmust ellenző nézeteire főleg Goethe és Kant gondolatai hatottak. 1833-34-ben írt fő művében, a Teufelsdröck professzor élete és tanai című önéletrajzi-filozófiai munkájában a kivételes egyéniségekben látta a politika- és a szellemtörténet mozgatóit. Híres történeti munkája A francia forradalom története.

[10]

1885. február 5.

Létrejön Kongó

Kongó államot II. Lipót belga király személyes birtokaként (gyarmataként) kezeli.

[11]

1917. február 5.

A mexikói alkotmányozó gyűlés új alkotmányt szavaz meg

Mexikó államnak a forradalmi harcok évei után új politikai rendje van. Az alkotmány előírja a természeti kincsek államosítását és megtiltja az elnök újraválasztását. Kihirdeti az általános választójogot, és szociális biztosítékokat tartalmaz a munkások számára; védelmet a felmondás, az üzemi baleset és a bérminimum ellen. Emellett átfogó földreformot vezetnek be. Porfirio Díaz elnök bukása után (1911. V. 25.) Francisco Maderót választották meg új elnöknek, őt azonban 1913 februárjában a régi uralom hívei megbuktatták és megölték. A hatalmat egy junta vette át, Victoriano Huerta tábornok vezetése alatt. Ellene harcolt Emiliano Zapata parasztvezér, aki a nagybirtok kisajátítását követelte, és Francisco Pancho Villa, valamint Coahuila állam kormányzója, Venustiano Carranza, aki Huertát bitorlónak, saját magát alkotmányhűnek jellemezte. A forradalom egész Mexikóban elterjedt és Huertának 1914 augusztusában le kellett köszönnie. Ez után a győzelem után az alkotmányos mozgalom szétesett, Zapata és Villa elváltak Carranzától. Villára 1915 döntő vereséget mértek, Zapatát 1919-ben megölték. Carranza 1916 szeptemberében választásokat rendelt el az alkotmányozó gyűlés megválasztására.

[12]

1918. február 5.

Megszületett Gulyás Lajos református lelkész

Az 1956-os forradalom mártírja a felvidéki Kisfaludon látta meg a napvilágot. 1944-ben lelkészi oklevelet szerzett a pápai református teológiai akadémián. Több helyiségben volt lelkipásztor, 1949-től Levélen. 1945 után bekapcsolódott a politikai életbe, az FKgP nagyválasztmányi tagja lett. Sok támadás, zaklatás érte a baloldalról. 1948 augusztusában lemondott képviselői mandátumáról. 1956. október 26-án az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vérengzésének hírére Mosonmagyaróvárra utazott, ahol Máté Lajos ÁVH-s tisztet megmentette a felbőszült tömeg lincselésétől. Máté később megköszönte neki, amit érte tett, s kérte, hagyja el az országot, mert bajba fog kerülni. Gulyás Lajos ártatlanságának tudatában itthon maradt. 1957 februárjában letartóztatták, s júniusban az `államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való részvétel` vádjával halálra ítélték. Kegyelmi kérvényét elutasították és december 31-én kivégezték. Sopronkőhidán jeltelen sírba tették, 1990-ben újratemették. 2008-ban Mosonmagyaróváron a róla elnevezett utcában emléktáblát avattak a tiszteletére.

[13]

1921. február 5.

Megszületett Fitz Jenő

1939-43 között végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-művészettörténet-régészet szakán. 1946-49-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem Klasszika Archeológiai Intézetének gyakornoka, majd tanársegéde, 1949-85-ig a székesfehérvári István Király Múzeum igazgatója volt. 1962-85 között egyidejűleg a Fejér megyei múzeumok igazgatói tisztét is betöltötte. Ő vezette a gorsiumi ásatásokat. Több hazai és külföldi tudományos társaságban töltött be, illetve tölt be vezető tisztségeket. Így elnöke a Magyar Régészeti és Művelődéstörténeti Társulatnak, vezetőségi tagja a Nemzetközi Görög-Latin Epigráfiai Társaságnak, rendes tagja az Osztrák, illetve a Német Régészeti Intézetnek. Szerkesztője az Alba Régia valamint a Die Römischen Inschriften Ungars című szaklapoknak. 1985 óta a régészettudományok doktora. Kutatásainak középpontjában a római birodalom története, ezen belül is a Pannóniában és a többi dunamenti provinciában létrehozott polgári és katonai szervezetek felépítésének és működésének tanulmányozása állt. Ezekben a témakörökben kiemelkedik négykötetes munkája: Die Verwaltung Pannoniens in der Römerzeit (Pannónia közigazgatása a római időkben). 1998-ban adták ki a Pannónia születése című művét. Tudományos munkásságának legnagyobb elismeréseként 1997-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki `tudományos és múzeumszervezői tevékenységéért, pedagógiai munkásságáért, életművéért`. 2005-ben az MTA Magyar Örökség-díjjal tüntette ki `régészeti eredményei és politikailag alig tűrt munkái` miatt érdemelte ki az elismerést.

[14]

1927. február 5.

Megjelenik a szocialisták röpirata

A Magyarországi Szocialista Munkáspárt röpirata, mely Körlevél a párt összes funkcionáriusaihoz címmel jelent meg, már nem pusztán földreformot, hanem ingyenes földosztást követelt.

[15]

1928. február 5.

Megszületett Victor Louis szovjet újságíró

A szovjet újságírás egyik legtitokzatosabb alakja Moszkvában született, eredetileg Vitalij Jevgenyevics Lui-nak hívták. Egyetemi éveinek vége felé, az 1940-es évek végén munkatáborba zárták Kazahsztánban, ahonnan 1956-ban szabadult. A The Sunday Times című brit lap moszkvai tudósítójának segítője lett, majd más angol lapoknak - a Daily Expressnek és az Evening Standardnek is dolgozott. 1956-ban tőle származott a nyugati lapok első exkluzív értesülése arról, hogy Sztálin holttestét el fogják távolítani a Lenin-mauzóleumból. Ő tudatta először a nyugati sajtóval Hruscsov bukását, ő terjesztette Nyugaton Nyikita Hruscsov titkos naplóját, ő adott először hírt a szovjet-kínai viszony megromlásáról, Koszigin haláláról stb. Mindezekből sokan arra következtettek, hogy Victor Louis nem annyira ügyes újságíró, hanem KGB ügynök volt, és bizonyos értesüléseket `hivatalból` szivárogtatott ki. Az angol lapok mindenesetre busásan megfizették exkluzív információit. Mivel angol felesége volt, 1986-ban angliai letelepedési engedélyért folyamodott, de nem kapta meg. Ennek ellenére mind több időt töltött Londonban, s egy operáció után 1992. július 18-án ott is érte a halál.

[16]

1946. február 5.

Megkezdődik a nyilas vezetők pere

1946. február 5. és március 1. között zajlott Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető, valamint Beregfy Károly, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor, Szöllőssi Jenő és Vajna Gábor nyilas vezetők népbírósági tárgyalása, akiket háborús bűntettekkel és hűtlenséggel vádoltak. A háborús bűnösök elítélése az új magyar állam nemzetközi kötelezettsége volt. A bűnösök első listáját 1945. február 16-án, a továbbiakat az év közepéig hozták nyilvánosságra. Öt csoportba osztották őket, az elsőbe azokat a vezetőket sorolták, akik háborúba sodorták az országot, a másodikba azokat, akik támogatták a nyilasmozgalmat és a háborús részvétel kiterjesztését, a többibe kerültek a nyilas hazaárulók, majd a nyilas ideológusok s végül a megszállt területeken kegyetlenkedő tisztek. A népügyész vádbeszéde szerint a nyilas vezetőket a következőkkel vádolták: - a hatalom erőszakos megszerzésére való törekvés, lázadás, s felelősség mindazokért a cselekményekért, amelyeket a lázadás alatt és abból következően bárki elkövetett, - a háborúba való mind fokozottabb belesodródás, - ez volt a lázadás célja, - a fegyverszünet erőszakos megakadályozása, - emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése (a zsidókat gettóba zárták és külföldre deportálták, az ellenállókat törvénytelenül létrehozott katonai bíróság, illetve a számonkérő szék elé állították, a katonaszökevényeket felkoncolták), - államtitok illetéktelen személlyel való közlése (a németekkel közölték, hogy a kiugrás küszöbön áll, hogy fegyverszüneti tárgyalások folynak), - hűtlenség, külhatalom kormányával vagy külföldi szervezettel való szövetkezés, hogy azt a magyar állam elleni ellenséges cselekményre bírják (a magyar hadsereget gátolja meg abban, hogy hazajöjjön és megakadályozza a háború folytatását, a kormányzó eltávolítása, a hatalom erőszakos megragadása, külföldi katonai erők segítségével), - a magyar hadsereg és a még nem mozgósítottak felajánlása a németeknek, - az ország kiürítése (55 ezer vagon nyersanyag és termény kiszállítása). A tárgyalás a fűtetlen Zeneakadémián folyt, hatalmas érdeklődés mellett. A népbírósági eljárás a tények feltárása mellett a tömeg hangulatának befolyásolására, s a kor igényei szerint, az ország hihetetlen szenvedéseinek megtorlására is törekedett. A nyilas vezetők, különösen Szálasi, elhivatottságuk magaslatáról nyilatkoztak, Beregfy katonai parancsteljesítésre hivatkozott, közülük egyedül Kemény Gábor tanúsított némi megbánást. A március 1-jén hozott ítélet alapján valamennyi vádlott kötél általi halálbüntetést kapott. Szálasin az ítéletet március 12-én hajtották végre, a többieket március 12-19. között végezték ki.

[17]

1969. február 5.

Bemutatják Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjét

Főszereplők: Drahota Andrea, Kozák András.


  • Bikácsy Gergely : A pirosinges fiúk (Beszélő 1997/12)
  • 68 arcai
    (Varga Balázs - Filmkultúra)

    [18]

    1971. február 5.

    Szovjetunióban meghal Rákosi Mátyás

    Bács-Bodrog megyei kereskedő családból származott. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Bécsben tanult, majd ösztöndíjjal Németországba és Angliába ment. Az első világháborúban hadifogságba esett, majd hazatérése után egyik alapítója, szervezője lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács tagja, kereskedelmi népbiztoshelyettes, később a szociális termelés népbiztosa volt. 1919 júniusában a Vörös Őrség parancsnoka lett, 1920 és 24 között pedig a Kommunista Internacionálé egyik titkáraként tevékenykedett. 1924-től Magyarországon szervezte az illegális pártot. Lebukása után, 1925-ben először nyolc- és fél évre, 1935-ben pedig életfogytiglani börtönre ítélték. 1940-ben - részben az 1848-as szabadságharc idején Oroszország által zsákmányolt zászlókért cserébe - kiengedték Moszkvába. A háború után, 1945-ben érkezett ismét Magyarországra, s azonnal hozzáfogott a kommunista párt újjászervezéséhez, s a Magyar Kommunista Párt főtitkára lett. 1947-től - a megszálló szovjet csapatok támogatását élvezve - ún. `szocialista fordulatot` hajtott végre; felszámolta a demokratikus pártokat, a parlamentarizmus intézményrendszerét, s hazai földön példátlan személyi kultuszt teremtett maga körül. 1952. augusztus 14-től 1953. július 4-ig a pártfőtitkári tisztség mellett a miniszterelnöki posztot is betöltötte. 1953-ban ez utóbbit át kellett adnia Nagy Imrének. A pártvezetésből azonban csak 1956-ban, a forradalom `előestéjén` sikerült eltávolítani. Az októberi forradalom már a Szovjetunióban érte, s bár a szabadságharc eltiprása után többször is engedélyt kért arra, hogy visszatérhessen Magyarországra, `Sztálin legnagyobb magyar tanítványának` azonban ez már nem adatott meg; 1971-ben magára hagyatottan halt meg a távoli Gorkij városában.

    [19]

    1983. február 5.

    Klaus Barbie-t kiutasítja Bolívia

    A washingtoni Holokauszt Múzeumban található dokumentumokból kiderül, hogy számos magas rangú náci tiszt a második világháború után a hírszerzésben kamatoztatta a világégés során szerzett tapasztalatát: egy részük a Szovjetunió rovására a nyugati hatalmak számára kémkedett, hogy kedvezőbb színben tüntesse fel magát a szövetségesek előtt, így kerülve el a büntetést. A náci háborús bűnös, Klaus Barbie, aki 1942 novemberétől 1944 augusztusáig a lyon-i Gestapo vezetője volt, a háború után a CIA kötelékében talált munkát.

    A "lyoni hóhér" 1983-ban tért vissza Franciaországba, ahol emberiség elleni bűntettei miatt bíróság elé állították és 1987. júl. 4-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.


    • The Trial of Klaus Barbie (Jewish Virtual Library)
    • Klaus Barbie (Spartacus)
    • Klaus Barbie (FBI)

      [20]

      1988. február 5.

      Meghal Pressburger Imre filmrendező

      Pressburger Miskolcon született 1902. december 5-én. Prágában és Stuttgartban járt egyetemre, utána újságíróként dolgozott. Berlinben került közel a filmszakmához, az UFA- filmstúdiónak írt forgatókönyveket. 1936-ban költözött Nagy- Britanniába, ahol Korda Sándor révén ismerkedett meg Michael Powell angol rendezővel. Pressburger és Powell 1943-ban hozta létre a The Archers Film nevű produkciós céget, s utána párosban írták és rendezték filmjeiket. Kettejük tizenhét éves együttműködése kihagyhatatlan a brit filmtörténetből. Leginkább maradandót a zenés film műfajában alkottak. A Piros cipellőket (1948) öt kategóriában jelölték Oscar-díjra, ebből egyet kapott meg, a zenéért. A Fekete nárcisz (1947) az operatőrnek hozott Oscart. Útjaik 1957-ben váltak szét, ezután Pressburger egyedül rendezte a Csoda a Sohóban, és a Húsz év után című filmeket. A Brit Filmintézet 1978-ban különdíjjal emlékezett meg Pressburger és Powell együttműködéséről, 1982-ben a velencei filmfesztiválon életművükért Arany Oroszlánt kaptak.

      [21]

      1993. február 5.

      Meghal Hans Jonas filozófus és vallástörténész

      A zsidó családból származó Jonas Mönchengladbach-ban látta meg a napvilágot 1903. május 10-én. Apja textilgyártulajdonos és a helyi zsidó közösség elöljárója volt. Anyját Auschwitzban gyilkolták meg. Tanulmányait Freiburgban, Berlinben, Heidelbergben és Marburgban végezte. 1933-ban először Nagy-Britanniába, majd 1935-ben Palesztinába vándorolt ki. Később különböző kanadai, izraeli és amerikai egyetemeken tanított. Filozófiai munkásságának uralkodó témája az egyháztudomány volt, de előszeretettel kutatta az ember és a természet kapcsolatrendszerét is. `A világot megjavító emberre vonatkozó dogmák átalakításának prófétájaként` jellemezték filozófus társai. Filozófiai vizsgálatok és a metafizikai vélekedések című munkáját a `filozófia testamentumának` tartják. Jelentős műve még A semmi és az örökkévalóság között, a Szervezet és szabadság, A felelősség élve, Az isten fogalma Auschwitz után és A tudomány, mint személyes élmény. Munkásságát számos kitüntetéssel és díszdoktori címmel honorálták. New York-ban érte a halál.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra