1946. február 5. és március 1. között zajlott Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető, valamint Beregfy Károly, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor, Szöllőssi Jenő és Vajna Gábor nyilas vezetők népbírósági tárgyalása, akiket háborús bűntettekkel és hűtlenséggel vádoltak. A háborús bűnösök elítélése az új magyar állam nemzetközi kötelezettsége volt. A bűnösök első listáját 1945. február 16-án, a továbbiakat az év közepéig hozták nyilvánosságra. Öt csoportba osztották őket, az elsőbe azokat a vezetőket sorolták, akik háborúba sodorták az országot, a másodikba azokat, akik támogatták a nyilasmozgalmat és a háborús részvétel kiterjesztését, a többibe kerültek a nyilas hazaárulók, majd a nyilas ideológusok s végül a megszállt területeken kegyetlenkedő tisztek. A népügyész vádbeszéde szerint a nyilas vezetőket a következőkkel vádolták: - a hatalom erőszakos megszerzésére való törekvés, lázadás, s felelősség mindazokért a cselekményekért, amelyeket a lázadás alatt és abból következően bárki elkövetett, - a háborúba való mind fokozottabb belesodródás, - ez volt a lázadás célja, - a fegyverszünet erőszakos megakadályozása, - emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése (a zsidókat gettóba zárták és külföldre deportálták, az ellenállókat törvénytelenül létrehozott katonai bíróság, illetve a számonkérő szék elé állították, a katonaszökevényeket felkoncolták), - államtitok illetéktelen személlyel való közlése (a németekkel közölték, hogy a kiugrás küszöbön áll, hogy fegyverszüneti tárgyalások folynak), - hűtlenség, külhatalom kormányával vagy külföldi szervezettel való szövetkezés, hogy azt a magyar állam elleni ellenséges cselekményre bírják (a magyar hadsereget gátolja meg abban, hogy hazajöjjön és megakadályozza a háború folytatását, a kormányzó eltávolítása, a hatalom erőszakos megragadása, külföldi katonai erők segítségével), - a magyar hadsereg és a még nem mozgósítottak felajánlása a németeknek, - az ország kiürítése (55 ezer vagon nyersanyag és termény kiszállítása). A tárgyalás a fűtetlen Zeneakadémián folyt, hatalmas érdeklődés mellett. A népbírósági eljárás a tények feltárása mellett a tömeg hangulatának befolyásolására, s a kor igényei szerint, az ország hihetetlen szenvedéseinek megtorlására is törekedett. A nyilas vezetők, különösen Szálasi, elhivatottságuk magaslatáról nyilatkoztak, Beregfy katonai parancsteljesítésre hivatkozott, közülük egyedül Kemény Gábor tanúsított némi megbánást. A március 1-jén hozott ítélet alapján valamennyi vádlott kötél általi halálbüntetést kapott. Szálasin az ítéletet március 12-én hajtották végre, a többieket március 12-19. között végezték ki.