A tulajdonhoz fűződő jogot is meghirdette a máig érvényes Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

[2024.08.26. 14:20] Hírek

235 éve, 1789. augusztus 26-án adta ki a francia Nemzetgyűlés az emberi jogokról szóló világtörténelmi jelentőségű deklarációját. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a francia forradalom alapvető dokumentuma, amely meghatározta az emberek egyéni és közösségi jogait.

150 évnyi vita után törölték el Magyarországon a halálbüntetést

[2023.10.24. 09:50] Hírek

33 éve, 1990. október 24-én állapította meg az Alkotmánybíróság a halálbüntetés alkotmányellenes mivoltát, amivel e büntetési forma megszűnt a magyar jogrendben.

Minden embert egyenlőnek nyilvánított a máig érvényes Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

[2023.08.26. 19:05] Hírek

234 éve, 1789. augusztus 26-án adta ki a francia Nemzetgyűlés az emberi jogokról szóló világtörténelmi jelentőségű deklarációját. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a francia forradalom alapvető dokumentuma, amely meghatározta az emberek egyéni és közösségi jogait.

Már II. József is eltörölte volna, mégis csak 1990-ben szűnt meg Magyarországon a halálbüntetés

[2022.10.24. 14:50] Hírek

32 éve, 1990. október 24-én állapította meg az Alkotmánybíróság a halálbüntetés alkotmányellenes mivoltát, amivel e büntetési forma megszűnt a magyar jogrendben.

Minden embert egyenlőnek tekintett a francia forradalom korszakalkotó nyilatkozata

[2022.08.26. 14:50] Hírek

233 éve, 1789. augusztus 26-án adta ki a francia Nemzetgyűlés az emberi jogokról szóló világtörténelmi jelentőségű deklarációját. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a francia forradalom alapvető dokumentuma, amely meghatározta az emberek egyéni és közösségi jogait.

A burzsoá ideológia terjesztésével vádolták a keleti blokk országai az UNESCO-t

[2021.11.16. 21:10] Hírek

76 éve, 1945. november 16-án fogadták el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) alapokmányát. Az UNESCO, amely működését hivatalosan 1946. november 4-én kezdte meg, ma az ENSZ egyik legnagyobb és legjelentősebb szakosított intézménye.

Az abszolutizmus romjain fektette le az új társadalom alapjait az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

[2021.08.26. 13:01] Hírek

232 éve, 1789. augusztus 26-án adta ki a francia Nemzetgyűlés az emberi jogokról szóló világtörténelmi jelentőségű deklarációját. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a francia forradalom alapvető dokumentuma, amely meghatározta az emberek egyéni és közösségi jogait.

Hosszú út vezetett a halálbüntetés általános tiltásához Magyarországon

[2020.10.24. 13:44] Hírek

30 éve, 1990. október 24-én állapította meg az Alkotmánybíróság a halálbüntetés alkotmányellenes mivoltát, amivel e büntetési forma megszűnt a magyar jogrendben.

Szabad emberként élhettek a Tudor-kori Angliában a feketék

[2020.10.15. 10:48] Hírek

Bár számuk elenyésző volt, Anglia az újkori rabszolgakereskedelemben való részvételét megelőzően nem csupán szabad emberként éltek a szigetországban afrikai emberek, de a rabszolgaként érkezők is azonnal szabaddá váltak.

Az egész világra kiterjesztette az emberi jogok gondolatát a francia forradalmárok nyilatkozata

[2020.08.26. 11:36] Hírek

231 éve, 1789. augusztus 26-án adta ki a francia Nemzetgyűlés az emberi jogokról szóló világtörténelmi jelentőségű deklarációját. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a francia forradalom alapvető dokumentuma, amely meghatározta az emberek egyéni és közösségi jogait.

Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.

[2019.05.01. 11:50] Hírek

Május 1., amelyet 1890-ben ünnepeltek először, egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja. Május 1. katolikus ünnep is Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. 

Martin Luther King utolsó évének igaz története

[2018.04.05. 18:00] Hírek

Élt egy ember a XX. század közepén, akinek a pozitív megítélése halála után több évtizeddel is világszerte kikezdhetetlen.

Megalkuvó „Tamás bátyjának” is bélyegezték fekete ellenfelei Martin Luther Kinget

[2017.04.04. 13:36] Hírek

Negyvenkilenc éve, 1968. április 4-én gyilkolták meg Martin Luther King Nobel-békedíjas amerikai fekete lelkészt, a polgárjogi mozgalom vezetőjét, aki megváltoztatta Amerika képét. A mai napig nem tudni biztosan, ki volt a gyilkosa.

Először kerül fel egy kanadai nő arcképe az egyik bankjegyre

[2016.12.09. 14:45] Hírek

A faji szegregáció ellen küzdő afroamerikai üzletasszony, Viola Desmond lesz az első kanadai nő, akinek arcképe felkerül az észak-amerikai ország egy bankjegyére – jelentette be csütörtökön a kanadai kormány.

Öngyilkosságba kergették volna Martin Luther Kinget

[2014.01.21. 14:23] Hírek

J. Edgar Hoover volt FBI-igazgató annyira tartott Martin Luther Kingtől, hogy egy névtelen levélben arra sürgette a polgárjogi vezetőt, vessen véget önkezével életének - olvasható egy új könyvben.

A fehéreket is érdekelte MLK egy este alatt megírt forradalmi beszéde

[2013.08.28. 10:02] Hírek

Ötven éve mondta el Washingtonban Martin Luther King, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának vezetője a "Van egy álmom" címmel ismertté vált, az amerikai társadalom lelkiismeretét felrázó és a faji megkülönböztetés ellen cselekvésre buzdító beszédét.

Így kínozták a britek a náci hadifoglyokat

[2012.11.05. 12:28] Hírek

Habár Nagy-Britannia az elsők között írta alá a hadifoglyok kíméletes bánásmódjáról szóló 1929-es genfi egyezményt, s évtizedeken át az emberi jogok fő tiszteletben tartójának szerepében tetszelgett, az 1940-es évekből feltárt vallatási módszerek alaposan rácáfolnak erre.

Korrupcióért állítják bíróság elé Haiti volt diktátorát

[2012.01.31. 13:53] Hírek

Korrupcióért állítják bíróság elé Jean Claude Duvalier-t, Haiti egykori diktátorát, és nem az emberi jogok megsértéséért, döntötte el az illetékes vizsgálóbíró - közölte hétfőn a Reutersszel egy magas beosztású bírósági tisztviselő.

Múzeum nyílt az amerikai emberjogi aktivisták emlékére

[2011.07.19. 13:46] Hírek

Múzeummá alakították Alabama fővárosának egyik elhagyott buszpályaudvarát, ahol a feldühödött tömeg a békés emberjogi aktivistákra támadt 1961-ben.