Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Képeken a délvidéki megszállás kerékpáros honvédei

Képeken a délvidéki megszállás kerékpáros honvédei

2023. április 11. 08:22 Dr. Tósoky Balázs

<

Húsvéti ajándék Hitlernek

A németek szívesen vették volna, ha a magyar Gyorshadtest német vezénylés alá kerül, így biztosítva annak részvételét a balkáni háborúban. Erről már 1941. április 12-én érdeklődtek a magyar vezérkarnál, majd másnap maga Hitler küldött üzenetet Horthynak:

„Főméltóságú Uram! Sietve szeretném Főméltóságod hozzájárulását kérni az alábbiakhoz:
1. A magyar hadsereg zöme – mivel a Szerbia elleni további hadművelethez már nincs rá szükség – megállítandó a Dráva-Duna általános vonalon. 2. Az 1. és a 2. gépkocsizó dandárokból álló gyorshadtest vegyen továbbra is részt a német motorizált egységek hadműveleteiben, a német hadsereg kötelékében. A jugoszláv állam teljes összeomlása talán már a mai napon befejezett ténynek tekinthető. Úgy gondolom, ez mindannyiunk számára a legjobb húsvéti ajándék...”

A magyar döntés végül a hadtestnek a műveleti területről való kivonása lett, ugyanakkor Hitler igényeit szem előtt tartva annak parancsnoksága, az 1. és 2. gépkocsizó dandár a kerékpáros zászlóaljak kivételével, továbbá a hadtest közvetlen tüzér, légvédelmi tüzér, műszaki, híradó, valamint a vonat gépkocsizó egységei német alárendeltségbe kerültek.

Mivel Károly alakulatára a németeknek nem volt a továbbiakban szüksége, másrészt a Gyorshadtest pár nap alatt végrehajtotta a Délvidék megszállását, a dunai átkelés után a 16. zászlóalj visszatérhetett a Bácskába. Kerékpárosaink ismét átkeltek a folyón, ezúttal nyugodtabbnak tűnő körülmények között: a katonák mellett lovaskocsin utazó civilek is szerepelnek az egyik képen.

Harci verseny

A zászlóalj Újvidéken (Нови Сад) keresztül – a Sidtől mintegy 80 kilométerre lévő – Temerinbe érkezett, majd (ismét) Újvidéken állapodott meg egy időre, egészen 1941. június végéig. A temerini napok végre némi pihenést is hoztak a sokat próbált kerékpárosoknak. Családoknál szállásolták el őket, ám „vendéglátók” a fotókon megörökített rendkívül merev tekintetükkel – érthetően – nem tűnnek különösebben boldognak, ellentétben honvédeinkkel).

A magyarok Temerinben díszszemlét is tartottak, ezen a kerékpárosok mellett népviseletbe öltözött kisgyermekek is részt vettek. Kerékpáros járőrversenyhez is volt kedvük és főleg erejük: mély vizesárkon úszva keltek át, vállukon vitték járművüket, több méter mély agyagos, sáros árkokon kapaszkodtak keresztül. Nyilván valahogyan fenn kellett tartani a harci kedvet és elszántságot. A győztes raj némi szabad eltávozást kapott, ezen a programon fényképezte le Károly az újvidéki báni palotát is. Mindeközben nem lehet elfelejtkezni arról, hogy mikor és hol járunk: a következő képsorok már az Újvidék környéki felrobbantott hidakat ábrázolják, Pétervárad (Петроварадин) épp ezért nem volt már közvetlenül elérhető.

A relatív idilli állapotnak Németország Szovjetunió ellen 1941. június 22-én megindított hadművelete vetett véget. A kerékpáros zászlóaljat vonaton Rahóra szállították, majd a Kárpátokon átkelve Galíciába vezényelték. A katonák állapota, felszerelések hiánya ekkor már alkalmatlanná tette az alakulatot a tényleges harcra, így azt kivonták a hadműveletekből, végül 1941 decemberében megszüntették. A délvidéki kaland végső mérlege: a magyar egységek (a többszörös túlerejük ellenére is) a halottakkal és súlyos sebesültekkel együtt 467 főt veszítettek, amiről azonban a fotóalbum nem ad információkat.

Károly megjárta az orosz frontot, majd 1945 tavaszán Pozsonynál főhadnagyként esett orosz fogságba. Testvérei, Elemér és László gyakran érdeklődtek a pályaudvaron a hazatérő katonaruhás emberektől, tudnak-e valamit a hozzátartozójukról. Egy alkalommal aztán sikerült egy igazán hiteles forrásra találniuk, ugyanis magát a csontig lesoványodott bátyjukat kérdezték meg, aki így válaszolt „Nem ismersz meg, Elemér? én vagyok az…”. Károly 1947 Húsvétján, 33 évesen térhetett csak vissza Magyarországra az orosz hadifogságból, mindössze 47 kg-os súllyal. Egészsége megsínylette a háborús éveket, és a két év orosz fogságot, hatvanévesen hunyt el 1974-ben. Két fia után unokái és dédunokái is kegyelettel őrzik emlékét – erre szerettem volna írásommal magam is kísérletet tenni.

(Tósoky Károly három további második világháborús fotónaplóját a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotóarchívuma őrzi. Köszönöm az intézménytől kapott támogatást és segítséget.)

Felhasznált irodalom:

Gallai Ferenc visszaemlékezése (3. fejezet). https://gallai.net/3-fejezet

Fekete Vilmos: A szegedi Damjanich János 16. kerékpáros zászlóalj 1939-1941 között. https://gallai.net/ami-minket-illet/nagyapam-naploja/damjanich-janos-16-kerekparos-zaszloalj

Horthy Miklós: Emlékirataim.  Budapest, 1990.

Horváth Csaba – Lengyel Ferenc: A délvidéki hadművelet 1941. április, Debrecen, 2003.

Jugoszláv gépek légitámadása Szeged ellen. Délmagyarország, 1941. április 8., 3.

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Képeken a délvidéki megszállás kerékpáros honvédei

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra