Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
2024. június 21. 09:05 Múlt-kor
A pálfordulás
Egy 1942 márciusában kelt FBI-jelentésben John Edgar Hoover, a hivatal vezetője arról számolt be, hogy az ottawai fogolytáborban személyesen találkozott Hanfstaengllel.
A célja az volt, hogy megbizonyosodjon arról, tud-e információkat szolgáltatni a Harmadik Birodalom vezéréről. A tárgyalások felgyorsítása érdekében azt javasolta, hogy a brit követség engedélyezze Hanfstaengl beutazását az Egyesült Államokba.
Az egykori náci beleegyezett az együttműködésbe, s mintegy négyszáz német vezetőről szolgáltatott adatokat. Egyedül Hitlerről egy 68 oldalas jellemzést írt; a kulcsfontosságú információk segítségével a Harvard Pszichológiai Klinikája kielemezhette és feltérképezhette a Führer összetett személyiségét.
Hanfstaengl az 1909-ben végzett Harvard-évfolyam 25. évfordulós találkozóján, 1934. Az 1975-ben elhunyt férfi jócskán túlélte mindkét „főnökét”.
1944 szeptemberében a közelgő elnökválasztás miatt Hanfstaenglnek vissza kellett térnie Nagy-Britanniába, ugyanis Roosevelt ellenzéke kritizálni kezdte a túlzott figyelmet, amelyet a náci sajtó egykori vezetője kapott.
Dr. Sedgwick a háború végeztével visszaköltözött szülőhazájába, ahol tovább irányította a kiadó vállalatát, majd 1957-ben megjelentette emlékiratait, amelyben Adolf Hitler társaságában töltött saját élményeit öntötte szavakba.
A CBS 1940-ig a Harmadik Birodalomban tartózkodó újságírója így jellemezte a nácikból kiábrándult németet, akivel gyakran találkozott: „különc, nyakigláb férfi, akinek gúnyos észjárása valamelyest kompenzálta sekélyes gondolkodását.”
A kitagadott náci mindkét főnökét, Hitlert és Rooseveltet is harminc évvel élte túl.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
