II. Ramszesz nevét viselő hieroglifákat találtak Luxorban
2026. április 12. 07:12
II. Ramszesz fáraó nevét tartalmazó, egyedülálló kártust és egy eddig ismeretlen földrajzi nevet megörökítő hieroglifákat azonosítottak a Koreai Örökségvédelmi Szolgálat (KHS) és a Koreai Nemzeti Örökségvédelmi Egyetem közös kutatócsoportjának régészei a luxori Ramesszeumban. A felfedezés pontosíthatja a szakemberek ismereteit az Újbirodalom korának egyik leghatalmasabb uralkodójához köthető hódításokról.
A dél-koreai szakemberek az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács bevonásával 2023 óta végeznek dokumentációs és feltárási munkálatokat a luxori halotti templom, a Ramesszeum területén. A 2025-ös ásatási szezon utólagos elemzései során a templom összeomlott főkapuja körül bukkantak rá a fáraó nevét magába foglaló kártusra.
Ez az ovális alakú, kötélfonatot formázó keret az ókori egyiptomi hitvilág szerint mágikus védelmet biztosított az uralkodó kőbe vésett nevének, a régészet számára pedig elengedhetetlen a leletek és az építési fázisok pontos kormeghatározásához. A kutatócsoport a kártus mellett egy olyan építészeti elemet is azonosított, amelybe egy korábban írásos formában sosem regisztrált település nevét vésték. A szakemberek megállapítása szerint a felirat új bizonyítékokkal szolgálhat II. Ramszesz uralkodásának területi terjeszkedésére vonatkozóan.
A régészeti leletanyag feltárásával párhuzamosan a koreai expedíció megkezdte a leomlott pülón helyreállításának előkészítését. Ennek keretében egy ideiglenes, az időjárás viszontagságaitól védő állványzatot és tetőszerkezetet építenek ki, amely a KHS tájékoztatása szerint az első ilyen jellegű modern védőinfrastruktúra az egyiptomi műemlékvédelmi gyakorlatban.
A projekt részeként a dél-koreai mérnökök helyszíni építészeti méréstechnikai és háromdimenziós szkennelési képzést is tartanak az egyiptomi személyzetnek. A két ország közötti nagyszabású régészeti együttműködés alapjait Mun Dzsein korábbi dél-koreai elnök és Abdel-Fattáh asz-Szíszi egyiptomi államfő 2022-es kairói találkozóján fektették le.
A monumentális építkezések kora
A Kr. e. 13. században (a 19. dinasztia idején) mintegy 66 évig uralkodó II. Ramszesz az ókori Egyiptom történetének egyik legjelentősebb fáraója volt. Nevéhez fűződik a birodalom katonai és gazdasági csúcspontja, a hettitákkal kötött kádesi békeszerződés, valamint az egyiptomi történelem legkiterjedtebb építési programja. A Nílus nyugati partján, a thébai nekropoliszban felépített Ramesszeum a fáraó halotti templomaként szolgált, amelynek elsődleges funkciója az uralkodó halál utáni kultuszának fenntartása és földi cselekedeteinek dicsőítése volt.
Az eredetileg hatalmas méretű komplexumnak napjainkra csak töredéke maradt fenn, a bejárati pülón pedig már az ókorban leomlott. Az épületegyüttes romjai között újonnan felfedezett, eddig ismeretlen földrajzi nevet rögzítő hieroglifák kiemelkedő tudományos jelentőséggel bírnak. Ezek a feliratok ugyanis nemcsak II. Ramszesz levantei és núbiai hadjáratainak pontosabb rekonstrukciójához járulhatnak hozzá, hanem a késő bronzkori Közel-Kelet geopolitikai és kereskedelmi hálózatának mélyebb megértéséhez is, kiegészítve a fáraó adminisztrációjáról és expanziós politikájáról szóló eddigi történeti narratívát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
