Igen ritka római falloszfaragványt találtak egy malomkövön Angliában
2021. február 25. 14:39 Múlt-kor
Néhány évvel ezelőtt, egy útfelújítást megelőző régészeti feltárás során ókori malomkődarabokra bukkantak a szakemberek a kelet-angliai Cambridgeshire-ben. A leleteket azonban csupán most tudták összeilleszteni, illetve vizsgálat alá vonni, ami alapján kiderült: a malomkő egy igen ritka, falloszt ábrázoló faragványt illusztrál.
A brit régészek szerint az A14-es autópálya nyomvonalán feltárt malomkő és ábrája azért olyan ritka, mivel mindezidáig csupán négy hasonló leletre bukkantak a szakemberek a szigetországban. Az elmúlt időszak régészeti munkálatai során egyébként több mint háromszáz kézimalomkő, illetve malomkő darabja fordult ki a föld alól, írta a BBC.
A falloszt ábrázoló lelet feltehetőleg úgy maradt fenn az utókornak, hogy a kétezer évesre becsült malomkő eltörését követően nem selejtezték ki, hanem egyszerűen megfordították, és beépítették az alsó, nyugvó, tehát nem meghajtott kő szerkezetébe.
Díszített malomkő – bármely korszakból származzon is – igen ritka régészeti leletnek számít. A római korszakból Angliában már közel 20 ezer malomkövet találtak, ám csupán a töredéke volt díszítve. Fallosszal pedig a legújabbal együtt csak négy darab, magyarázta Steve Sherlock, a feltárást végző régészek vezetője.
A fallosz az erőt és a férfiasságot jelképezte a római világban. A legiósok között például elterjedt volt, hogy hímvesszőt formázó amulettet viseltek, amitől a jószerencsét várták egy-egy összecsapás előtt, tette hozzá.
A régészek szerint az sem volt ritka, hogy a korabeli malmokban is felbukkant egy-egy falloszt ábrázoló faragvány, ugyanis Sherlock szerint régóta ismert a – ma embere számára bizarrnak tűnő – kapcsolat a molnárok tevékenysége, valamint a pozitív tartalommal felruházott, férfi nemi szerv között.
Egyébként több pompeji pékségben is megjelenítették a hímtagot valamilyen módon, mégpedig általában a következő felirat kíséretében: Hic habitat felicitas (vagyis: Itt boldogságot talál.)
Ruth Shaffrey oxfordi régész szerint a malomköveket, valamint a malmok végtermékeit, a lisztet a helyi közösség különlegesen fontos alapanyagnak tekintette, ezért sem meglepő, hogy egy – a hitviláguk szerint védelmi funkcióval is bíró – falloszfaragvánnyal kívánták óvni az ártalmas behatásoktól.
Nem ez volt azonban az egyetlen érdekesség, amely kifordult a föld alól az elmúlt évek brit útfelújításai során. A sztrádák nyomvonaláról került elő többek között a nagy-britanniai sörfőzés legkorábbi, Kr. e. 400-ra datált bizonyítéka, továbbá Laelianus trónbitorló római császár – magát a Gall Birodalom uralkodójának titulálta – mintegy két hónapos uralma idejéből való aranyérme, valamint gyapjas mamutok koponyacsontjai is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
