Hömpölygő tömeg előtt nyitotta meg kapuit a fogyasztás modern szentélye, a Corvin Áruház
2022. március 23. 09:50 Múlt-kor
„A kapuban diszruhás rendőrök, feketébe öltözött urak, az új áruház igazgatói fogadják az érkezőket. Bent, a földszinten az emeletek korlátjainál nagy sürgés-forgás, minden ragyog, az ajtókilincstől a fényt sugárzó hatalmas csillárokig, valami ünnepélyesség ül minden arcon, hiszen néhány év óta annyira leszoktunk már arról, hogy valami újat, európait alkotnak vállalkozó szellemű emberek Budapesten.” A Pesti Hírlap tudósításában leírt „európai alkotás” nem volt más, mint a Blaha Lujza téren álló Corvin Áruház, amelynek ünnepélyes megnyitójára 1926. március 24-én került sor.
Veszélyes tömeg a megnyitón
Az áruház egy német befektetőnek, Max Emdennek köszönhette létét, aki a Corvin Áruházak Rt. főrészvényeseként 1925-ben vásárolta meg a Blaha Lujza téren álló üres telket.
A Corvin Áruház Reiss Zoltán mérnök-főhadnagy építész tervei alapján emelkedett a magasba a korábbi Apolló filmszínház helyén, amelyet 1923-ban bontottak le.
Reiss a klasszicizáló stílusú, látszólag egyemeletes, hatalmas, díszes palotahomlokzat mögé tulajdonképpen négy emeletet helyezett el. A homlokzatot Beck Ö. Fülöp reliefjei és Pongrácz Szigfrid szobrai díszítették.
Az áruházat a vásárlók az ünnepélyes megnyitó után egy nappal vehették birtokukba. Az esemény óriási szenzáció volt, mindenki látni akarta a fogyasztás európai léptékű, modern szentélyét. A Nemzeti Újság tudósítója így számolt be a felfokozott érdeklődés okozta káoszról:
„Az új áruház megnyitását ma reggel 10 órára hirdették az újságok és természetesen a kíváncsiak óriási tömege tolongott már kora reggel a hatalmas épület előtt. Ez a tömeg percről-percre szaporodott, úgyhogy tíz órára valóságos vásári sokadalom hullámzott a téren, áradt és torlódott a bejárat előtt oly hevességgel és viharos kíváncsisággal, hogy végül is az áruház vezetősége a VIII. kerületi kapitányságra telefonált – védelemért. A rendőri készültség hamarosan meg is érkezett, de csak igen lassan mutatkozott javulás a helyzetben, mert a rendőrök alig tudtak utat törni maguknak a bejárathoz, melyen keresztül elemi erővel tódultak a kíváncsiak százai az áruházba.”
Hiába, az úridivat osztály, a női konfekcióosztály, a kalapszalon, no meg az élelmiszerosztály pazar kínálatára mindenki kíváncsi volt.
Ám a Corvin áruházba betérő látogatók más szolgáltatásokat is igénybe vehettek, így például a gyorsfényképészetet, a menetjegyirodát, de egy vendéglőben és kávéházban is kipihenhették a vásárlás okozta fáradalmakat. Az áruház rendszeresen adott helyt divatbemutatóknak és délutánonként szalonzene szórakoztatta a vásárlókat.
1951-es látkép (Kép forrása: Fortepan/ UVATERV)
Az új épület és az általa nyújtott szolgáltatások felpezsdítették a Blaha Lujza tér forgalmát, így a forgalmi káosz elkerülése érdekében 1926 decemberében a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében üzembe helyezték Budapest és az ország első villanyrendőrét.
Pár évvel később,1931-ben pedig magában a Corvin Áruházban vezettek be egy igazi „high-tech” megoldást, mégpedig a mozgólépcsőt, amely az első gépesített lépcső volt az országban.
A Corvinban azonban nemcsak a berendezés, de az üzletpolitika is figyelemre méltó volt: a szegényebb rétegek részére létrehozták az egypengős áruosztályt, a megvásárolt termékeket igény esetén csomagküldő szolgálat szállította ki a megadott címre, a folyamatos árucserét pedig szezon végi kiárusításokkal biztosították.
Az áruházban nagyjából 700, átlagon felül fizetett alkalmazott leste a vásárlók óhaját, akik a kínálatot, a szolgáltatást és a miliőt tekintve úgy érezhették, mintha egy londoni vagy párizsi nagyáruházba tértek volna be.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
