Hogyan „laposították el a járványgörbét” a spanyolnátha idején?
2020. március 31. 17:37 Múlt-kor
Egyre gyakrabban merül fel a jelenlegi járványhelyzet összehasonlítása az éppen egy évszázada tombolt, emberek tízmillióinak életét követelő spanyolnátha-világjárvánnyal. A mindennapi intézkedések tekintetében ennek jó oka van: a járvány megfékezésének számos eszköze aligha változott száz év alatt.
A következetesség fontossága
1918. szeptember 17-én Philadelphia városában is bejelentették az első spanyolnáthás megbetegedést. Másnap a vírus terjedésének megfékezése érdekében a városvezetés nagyszabású kampányt indított a nyilvános helyen történő köhögés, köpködés és tüsszentés ellen.
Tíz nappal később azonban – a küszöbön álló járvány ellenére – megtartottak egy felvonulást is, amelyen 200 000 ember vett részt.
Az influenzás megbetegedések ezután robbanásszerű növekedésnek indultak a nagyvárosban, október 3-án pedig bezárásra kerültek az iskolák, templomok, színházak és más olyan helyek, ahol sok ember gyűlhet össze. Az első eset bejelentése után két héttel már 20 000 esettel álltak szemben.
Az 1918-ban útjára indult spanyolnátha 1920-ig tombolt, és az újkori történelem legpusztítóbb világjárványaként tartják számon.
Miközben ma a világ egyre több folyamatot kényszerül leállítani az új koronavírus miatt, természettudósok és történészek egyaránt az 1918-as járványt tanulmányozzák, keresve a globális járvány megállításának lehetséges kulcsát.
Az akkoriban hozott intézkedések és ezek eredményei fontos leckékkel szolgálhatnak a jelenlegi válsághoz.
Különösen sokféle intézkedés tanulmányozható az Egyesült Államokban, ahol a legtovább volt jelen a vírus, és ahol államok és városok számos különféle módon próbálták kezelni a kialakult helyzetet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
