Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Hogyan befolyásolta az első világháború a mai munkavédelmi felszerelést?

2020. február 24. 18:04 Múlt-kor

Az első világháború csataterein minden korábbinál nagyobb számban vesztették életüket a katonák: a nagy robbanóerejű lövedékekkel mindent elborító tüzérség (amely a becslések szerint a háború haláleseteinek 80 százalékát okozta) és a gyalogság tűzerejét hatványozó géppuska az ellenséges élőerő soha nem látott gyorsaságú pusztítását tette lehetővé. Sokszor felszerelésük egyetlen darabján múlt a katonák élete.

<

A középkorból a bányába

Ez nem volt más, mint az ókori és középkori hadviselés relikviájából a modern hadviselés egyik jelképévé vált rohamsisak. Számtalan fiatalember azért térhetett vissza élve szeretteihez, mert e nehéz és gyakran kényelmetlen eszköz megállította a lövedéket, repeszt vagy törmeléket, amely egyébiránt halálos sérülést okozott volna.

A rohamsisak előnyeit első kézből tapasztalta meg egy amerikai hadnagy, Edward W. Bullard is. Bullard a legtöbb Európában harcoló amerikaihoz hasonlóan csupán 1919-ben térhetett haza, és az édesapja által alapított családi vállalkozásnál, a bányászfelszerelést gyártó E.D. Bullard Company-nál állt munkába.

Az anekdota szerint Bullard hazahozta a háborúban viselt sisakját, és azonnal nekilátott egy hasonló fejfedő kifejlesztésének a békeidőbeli munkások számára is.

A fej védelmét az ipari forradalom korában különféleképpen oldották meg a veszélyes szakmákban dolgozók: az E.D. Bullard a bányászok számára kemény bőrből készült sapkákat gyártott, amelyek nyújthattak némi védelmet, a hajóépítők körében pedig a szurokkal tapasztott szalma „sisakok” voltak gyakoriak.

Bullard hamar szembesült a katonai rohamsisak hátrányaival: a brit Brodie-sisak, amelyet M1917 típusjellel az amerikai haderő változatlan formában vezetett be, egyes középkori sisakokhoz hasonlóan a felülről hulló törmelék ellen is védett széles karimájával.

Alakja eleve előnytelen volt a szűk bányajáratokban való használatra, az acél konstrukció pedig elérhetetlenül drágává tette a kétkezi munkások többsége számára.

A leszerelt hadnagy első konstrukciója végül vászonból és bőrből készült, amelyet gőzöléssel edzett keményre, ennek megfelelően „keményre főtt kalap” (Hard Boiled Hat) néven dobta piacra.

A sisak maga tisztán vászonból készült, a gőzölés során vette fel az emberi fej formáját. Erre kerültek bőrből és egy kevés fémből a fejlámpa felcsatolásához szükséges függesztők, valamint elöl az arcot felülről védő sült.

A sisakot jellegzetes fekete lakkal vonták be, amely tovább erősítette. Nem sokkal később követte a sisakot egyik legfontosabb tartozéka, a viselését kényelmesebbé és stabilabbá tevő belső felfüggesztés is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hogyan befolyásolta az első világháború a mai munkavédelmi felszerelést?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra