Múlt-kor.hu

Hódharapás által fertőzhetett 5000 évvel ezelőtt a pestis egy korai változata a Baltikumban

Hódharapás által fertőzhetett 5000 évvel ezelőtt a pestis egy korai változata a Baltikumban

2021. július 7. 09:21 Múlt-kor

Volt-e szerepe korábban is?

Az RV 2039 jelű férfi körül eltemetett személyek vele ellentétben nem voltak fertőzöttek, és őt is úgy tűnik, hozzájuk hasonló gondossággal helyezték el sírjában. Feltételezhető tehát, hogy nem volt képes megfertőzni környezetét a baktériummal, így környezete nem is tudhatta pontosan, mi okozta halálát – ugyanúgy temették el, mint bárki mást.

Az elképzelést, miszerint ezt a lassan szaporodó ősi baktériumot a véletlenszerűen előforduló állatról emberre történő ugrás tette idővel az emberiség egyik legnagyobb ostorává, alátámasztja az, hogy Eurázsia különböző pontjain már korábban is fedeztek fel ősi csontvázakat, melyekben megtalálták a baktérium maradványait elszigetelt esetekben – a legkülönfélébb életmódokat folytató közösségekben.

„Az állatról emberre történő elszigetelt átterjedéses esetek megmagyarázzák azt, hogy miként fordulhattak elő ennyire eltérő környezetekben a régmúltban megfertőzött emberek. Látjuk sztyeppei állattartó társadalmakban, halászó-vadászó-gyűjtögetőknél, és földművelő közösségekben is – teljesen eltérő társadalmi környezetben, de mindig spontán előforduló Yersinia pestis-esetek” – mondta Krause-Kyora.

A korai pestis, mint lassan szaporodó, kevéssé fertőző betegség képe viszont akadályokat gördít néhány bevettnek számító, Európa és Ázsia civilizációs fejlődéstörténetével kapcsolatos elmélet elé. Ezek egyike az, hogy a pestis volt az okozója a nyugat-európai populáció nagyfokú csökkenésének a neolit korszak vége felé.

2019-ben a mai Svédország területén körülbelül az RV 2039-es férfival azonos korra datáltak egy 78 ember sebtében eltemetett maradványait tartalmazó tömegsírt. Közülük egy nő fogaiban és csontjaiban szintén azonosították a Yersinia pestis baktérium maradványait.

A fent említett, Eurázsia számos különböző régészeti lelőhelyén feltárt pestises emberi maradványok többsége időben egybeesik az 5-6000 évvel ezelőtti nagy neolit kori lakosságcsökkenéssel. Ha ezek valóban elszigetelt, nem fertőzőképes esetek voltak csupán, akkor az emberek ekkoriban végbement nagy fokú pusztulásának oka másban keresendő.

Egy másik elmélet szerint maga a baktérium a 6100–5400 évvel ezelőtti időszakban létezett, 10–20 000 lakosú európai „megatelepülésekben” alakult ki. Az új kutatás szerint azonban a Yersinia pestis már 7400 évvel ezelőtt elválhatott a Yersinia pseudotuberculosistól, ekkoriban pedig Európa lakossága még elszórt, kis településeken élt.

A populáció eme összeomlásának rejtélye, illetve hogy volt-e ennek köze az egyre halálosabbá és fertőzőbbé alakuló pestishez, még egyáltalán nem tisztázott. Az új tanulmány szerzői bíznak abban, hogy munkájuk előrébb viszi e kutatási vonalakat, nem csupán a pestis evolúciós történetét illetően, de a korai emberi civilizáció története, valamint az emberi genom történetének tekintetében is.

„A különféle patogének és az emberi genom mindig is együtt fejlődtek. Tudjuk, hogy a Yersinia pestis valószínűleg Európa lakosságának felét is kiirtotta rövid idő alatt, így nagy hatással lehetett az emberi genomra” – mondta el Krause-Kyora. „De még ezt megelőzően is látunk nagymértékű cserélődést az immunrendszeri génjeinkben a neolit kor végén, és könnyen lehet, hogy jelentős változást látunk ekkoriban a patogének halmazában is” – tette hozzá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hódharapás által fertőzhetett 5000 évvel ezelőtt a pestis egy korai változata a Baltikumban

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra