„Hitler benzinkútjának” amerikai bombázása súlyos áldozatokkal járt, eredménnyel azonban alig
2020. július 16. 14:50 Múlt-kor
A küldetés félresiklik
Ploiești bombázása bizonyult azonban végül a 93. bombázócsoport legkeményebb megpróbáltatásának. A gondok a felszállás után azonnal sokasodni kezdtek – a bombázókat rendkívüli mértékben túlterhelte a bombák tömegén felül a rengeteg üzemanyag, amelyet magukkal kellett vinniük.
Egy B–24-es már ekkor lezuhant, és több másik is kénytelen volt visszafordulni az Adriai-tenger felett. A Balkán-hegységen már csak 167 amerikai bombázó repült át, mintegy 3,3 kilométeres magasságban.
Amikor a rajok elkezdték csökkenteni repülési magasságukat, egyre jobban széttagolódtak, a két vezércsoport – a 376. és a 93. – messze a többiek elé került. Bulgária felett a bolgár légierő is rátámadt az amerikai bombázókra.
A helyzeten tovább rontott, hogy a 376. bombázócsoport vezérpilótája egy ponton rossz irányba fordult, és a csoport Ploiești helyett Bukarest felé vette az irányt. Több repülő személyzete is megtörte a rádiócsendet, hogy közölje a hibát, amelyet végül sikerült korrigálni.
A 93. bombázócsoport a terv szerint észak felől közelítette volna meg az olajfinomító-komplexumot, megkerülve a jelentősebb légvédelmi állásokat, azonban a zűrzavarban végül déli irányból érkezett a célponthoz, ahol az ütegek nagy része volt – köztük a legnagyobb tűzerejú, 88 milliméter űrméretű lövegek is.
Ennek eredményeként a bombázók óriási tűz alá kerültek. Addison Baker alezredes repülőgépe, a Hell's Wench (A Pokol Szajhája), miután több találatot is kapott, lassan ereszkedni kezdett. Még lebombázta a kijelölt célpontot, azonban a bombák kioldása sem segített, és nem tudott feljebb kúszni a levegőben.
A B–24-es végül egy mezőre zuhant, személyzete mind odaveszett. Baker és másodpilótája, John Jerstad hadnagy posztumusz a Kongresszusi Becsületrendet (Congressional Medal of Honor, az amerikai haderőben szolgálók által elérhető legmagasabb kitüntetést.
A többi bombázócsoportnak ugyan valamivel kevesebb, de szintén nagy mennyiségű ellenséges tűzön keresztül kellett haladnia, egyikőjüknek a még északabbra, Câmpina közelében lévő olajmezőt is meg kellett támadnia. Az amerikai támadás során a román légierő vadászrepülői 59, míg a német Luftwafféi 89 harci repülést hajtottak végre.
Az alacsonyan szálló bombázóknak a saját bombáik által az olajfinomítók berendezésében keltett hatalmas robbanásokkal is számolniuk kellett. „Lejjebb és lejjebb mentek, mígnem a fák felett, vagy már éppen a föld felett repültek, hogy elkerüljék a légvédelem tüzét” – magyarázta Duran. „Faágakat találtak később a bombatérben, meg szögesdrótot, ami jól mutatja, hogy tényleg majdnem elérték a földet.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
