Hét kevésbé ismert Árpád-házi királylány
2015. május 13. 15:19
Aki rávette férjét, hogy sohase bújjanak közös ágyba
IV. Béla és nikaiai Mária első leánygyermekét, Kingát (1224-1292) Krakkó és Sandomir hercegéhez, V. Boleszlávhoz (uralkodott: 1243-1279) adták feleségül. A frigy nyilvánvalóan dinasztikus célú volt (a Kijevbe már betörő, s a lengyel- és magyar földeket is veszélyeztető tatárok ellen), és nem vette figyelembe a királylány mély elhatározását, miszerint Krisztus menyasszonya akart lenni.
Boleszláv apja merénylet áldozatává vált, amikor a leendő fejedelem egyéves volt. Maga a gyermek is sokat szenvedett a Piast-dinasztia hatalomért folyó belső harcai miatt. Konrád mazóviai herceg édesanyjával együtt börtönbe vetette a fiút, ahonnan egy híve segítségével tudott megszökni, s Magyarországon keresett menedéket. 1239-ben IV. Béla magyar király hozzáadta leányát, a 13 éves Boleszlávnál két évvel idősebb Kingát.
Az 1999-ben szentté avatott királylány rávette férjét, hogy Istennek tetsző, tiszta életet éljenek. Urától egy évi szüzességet kért, melyet újabb egy év követett. A krónikák szerint a leendő lengyel fejedelem kezdetben vonakodott felesége óhaját teljesíteni, ám később belement az egyezségbe, így ráragadt a „szemérmes”, illetve a „szégyenlős” jelző. A tatárok dúlása Lengyelországot is elérte, s a házaspár magyar földre menekült.
Áruló rokonai oldalán Boleszláv nem volt hajlandó részt venni az országra zúduló tatár hadak elleni csatában, így Krakkó hatalmas károkat szenvedett az ázsiai nomád törzsek támadásainak következtében. Később újjáépítette a várost. Mivel fogadalma miatt utóda nem született, unokaöccse, II. Leszek követte őt a trónon. Kinga a férje halála után a klarisszák aszketikus rendjébe lépett, s nem vette át az ország tartományainak irányítását, hiába kérlelték a lengyel előkelők.