Hét jóslat, amely valóra vált
2015. május 29. 08:35
Egy újabb világégés
Az 1918. november 8-i német forradalom után 11-én a szövetségesek részéről Foch marsall, az új német kormány képviseletében pedig Erzberger miniszter aláírták a 36 napra szóló fegyverszüneti szerződést. Ennek értelmében a német hadseregnek 15 napon belül ki kellett ürítenie Franciaország, Belgium, Luxemburg, Elzász-Lotaringia területeit. Haladéktalanul vissza kellett vonni a német katonai egységeket az egykori Osztrák-Magyar Monarchia, Törökország és Románia területeiről.
A fegyverszünet pontjaiban még viszonylag kevés kivetnivalót (Elzász-Lotaringia területeit kivéve) talált a vesztes Németország, azonban 1919 nyarán a párizsi békekonferencia az országra olyan békeszerződést kényszerített, amely revánsért kiáltott. Foch marsallhoz hasonlóan több politikus is felemelte szavát a versailles-i szerződések ellen, érvelésük szerint a vesztes országokat nem kellene megalázni, hiszen bár az adott pillanatban valóban a padlón volt a gazdaságuk, mikor megerősödnek, elégtételt kívánnak majd venni. A marsallra nem hallgattak a dölyfös győztesek (főként a francia vezetőség), ekkor - 1919 júniusában - hangzott el híres mondata: „ez nem béke, ez fegyverszünet húsz évre”. Jóslata csupán néhány hónapot tévedett: 1939. szeptember elsején Lengyelország lerohanásával kezdetét vette a második világháború.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
