Hét éves fiú bukkant rá a mezítelen nőt ábrázoló ősi szoborra

2016. február 26. 10:26

A hétesztendős Ori Greenhut a Jordán völgyében a Genezáreti tótól délre a Bét-Seán ősi város környékén barátaival és egyikük édesapjával tett kiránduláson a Tel Rehov régészeti dombot mászták meg, amikor a gyermek elmozdított egy követ, alatta pedig egy őt figyelő, földes agyagarcra lett figyelmes. Ori letisztogatta a kis agyagfigurát, majd utána futott az őt lehagyó csoportnak, és büszkén mutatta, mit fedezett fel.

„Ori egy érdekes figurával tért haza, és nagy volt az izgalom. Elmagyaráztuk neki, hogy ez minden bizonnyal egy ősi tárgy, és a régészeti leletek az állam tulajdonai” – mondta Moria Greenhut, a gyermek édesanyja. Ezt követően a Greenhut család megkereste az Izraeli Régészeti Hatóság képviselőit, akik miután átvették a leletet, megvizsgálták, majd bementek az általános iskolába, és előadást tartottak Ori osztálytársainak, a fiatal régészt pedig oklevéllel jutalmazták „példás állampolgári magatartásáért”, vagyis hogy beszolgáltatta a leletet, hiszen a szüleivel akár el is adhatta volna nem is kevés pénzért.

„Ez egy csodálatos alkalom volt! Éppen egy hittanóra közepén voltunk, és a Teremtés könyvének azon részét elemeztük, amikor Ráchel ellopja atyjának házi isteneit, amikor a régészek megérkeztek. A bálványimádásról volt szó, amikor rájöttem, hogy a régészeti lelet akár egy házi istenszobor, vagyis bálvány is lehet” – mondta Esther Ledell, a gyermek tanára.

Az agyagfigura egy mezítelen, álló nőt ábrázol, amely egykoron úgy készült el, hogy a nedves, puha agyagot az öntőformába nyomták, majd kiégették. Amiháj Mazar, a Héber Egyetem tanára és a Tel Rehov-i régészeti ásatások igazgatója miután megvizsgálta, elmondta: a karakterei alapján ez egy tipikus, i. e. 15-13. századi kánaáni kultúrából származó lelet. Néhány kutató szerint egy egykor élő nőt ábrázol, míg mások szerint a korabeli forrásokból ismert és a bronzkorban széles körben elterjedt termékenységi istennőt, Astartét (másik nevén: Istárt) jeleníti meg.