Hét bizarr orvosi kezelés a történelemből
2024. március 5. 14:20 Múlt-kor
Emberhús influenza ellen
Az orvosi célú kannibalizmus a korai Európa történetének egyik legfurcsább gyógyászati praktikájaként vonult be az orvoslás történetébe.
Sokáig tartotta magát ugyanis az a nézet, hogy a mumifikálódott emberi hús fogyasztása alkalmas, sőt ajánlott egyes betegségek kezelésére.
Egy 1747-es kézikönyv szerint az emberhús belsőleg való alkalmazása jó a vérrögök, a köhögés és a menstruációs problémák ellen, valamint a sebek gyors begyógyulására is.
A „hullahús” évszázadokig igen elterjedt orvosságnak számított. A rómaiak azt hitték, hogy az elesett gladiátorok vére gyógyítja az epilepsziát, a XII. századi patikusok pedig pult alól árulták az Egyiptomból elrabolt múmiák porát.
Miután ugyanis Egyiptomban megjelentek az első sírrablók, hamarosan ókori múmiák tucatjai lepték el az öreg kontinenst, a tetemek adásvétele köré pedig virágzó iparág épült ki.
A megnövekedett kereslet következtében az 1600-as években a mumifikálódott testek már-már hiánycikké váltak, így az orvosok „friss” hús után néztek; különösen az erős testalkatú elhunyt férfiak és nők tetemei örvendtek nagy népszerűségnek a betegek körében.
A gyógyító kannibalizmustól leginkább az epilepsziások vártak csodát. A kivégzésekre összecsődült tömegek között a görcsrohamoktól szenvedő férfiak és nők az első sorokba furakodtak, azt remélve, hogy a nyakazáskor kifröccsenő vérrel érintkezve meggyógyulhatnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
