Hegyi barlangokban vészelték át a jégkorszakot az emberek
2026. március 30. 14:41
Az utolsó jégkorszak legzordabb időszakában is lakottak voltak a mai Szerbia hegyvidéki barlangjai – mutatta be egy nemrég publikált nemzetközi kutatás. A felfedezés alapvetően írja felül a korai embercsoportok földrajzi elterjedéséről és éghajlati alkalmazkodóképességéről alkotott eddigi tudományos elképzeléseket.
Egy nemzetközi régészcsoport a közép-balkáni Morava folyó medencéjének mészkőszurdokaiban három kisebb és közepes méretű barlangot (a Velika Pećina, a Velika Vranovica és a Pećina kod Stene lelőhelyeket) tárt fel. A radiokarbonos kormeghatározás és a leletelemzések alapján a kutatók bizonyították, hogy az emberi populáció 25 ezer és 19 ezer évvel ezelőtt – a legutóbbi jégkorszak csúcspontján – menedéket talált ezekben a nehezen megközelíthető, védett kanyonokban.
Bár az ásatások során a régészeti anyag sűrűsége viszonylag alacsonynak bizonyult, a szakemberek így is jelentős mennyiségű, mikrolitikus betétekkel ellátott kőpengét, apró kőeszközt (pengecsét), valamint csontból, agancsból és elefántcsontból faragott használati tárgyakat (például finom árkokat és tűket) hoztak a felszínre. A leletek eltérő összetétele arra utal, hogy a vadászó-gyűjtögető csoportok a különböző barlangokat más-más, rövid távú specifikus funkciókra használták.
A kutatók a feltárt eszközök típusát és eloszlását összevetették az Adriai-tenger partvidékén korábban talált leletanyaggal. Az összehasonlító elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a jégkorszaki embercsoportok nem maradtak tartósan egy helyen, hanem a klíma és a táplálékforrások változásainak függvényében folyamatosan vándoroltak a tengerparti menedékek és a zordabb, szárazföldi hegyvidéki barlangok között.
Túlélés az utolsó jégkoszak idején
Az utolsó jégkorszak csúcspontja mintegy 26 ezer és 19 ezer évvel ezelőtt zajlott. Ebben az időszakban Európa északi részét vastag jégtakaró borította, a kontinens délebbi területein pedig kietlen, rendkívül hideg sztyepptundra alakult ki. A drasztikus éghajlati viszonyok miatt az emberi populáció drámaian lecsökkent.
A korábbi tudományos konszenzus úgy tartotta, hogy az európai túlélők kizárólag a legenyhébb klímájú, mediterrán tengerparti "ökoszisztéma-szigetekre" szorultak vissza, míg a szárazföld belső, hegyvidéki területei teljesen elnéptelenedtek. A szerbiai barlangok mostani feltárása azonban bizonyítja, hogy a Közép-Balkán zord topográfiája és a szurdokvölgyek sajátos mikroklímája megfelelő menedéket biztosított nemcsak a növény- és állatvilág, hanem a korai ember számára is. A felfedezés rámutat a jégkorszaki vadászó-gyűjtögető közösségek eddig ismeretlen fokú mobilitására és rendkívüli éghajlati alkalmazkodóképességére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
