Háromezer új osztrakont tártak fel az ókori egyiptomi Athribisz romjainál
2026. március 21. 12:29 Múlt-kor
Újabb háromezer feliratos cserép- és mészkőtöredéket tártak fel a felső-egyiptomi Athribisz romjainál a német Tübingeni Egyetem és az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács szakemberei. Az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium tájékoztatása szerint a 2005 óta zajló ásatások során előkerült, immár 43 ezer darabos leletegyüttes a legnagyobb az egész országban.
Az ókori Egyiptomban a törött kerámia- és mészkődarabok olcsó, könnyen hozzáférhető írófelületként szolgáltak a mindennapi adminisztráció és az oktatás során. A Szohág városától nem messze, a Nílustól hét kilométerre nyugatra található lelőhelyen feltárt legújabb töredékek több mint ezer év történelmét ölelik fel. A nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a legrégebbi, démotikus írással rögzített adóbevallások az időszámításunk előtti 3. századra nyúlnak vissza, míg a legkésőbbi, arab nyelvű feljegyzések a 9–11. századból származnak, ami jól mutatja a település folyamatos és hosszan tartó használatát.
A feliratok statisztikai elemzése kimutatta, hogy a töredékek 60-75 százaléka démotikus, 15-30 százaléka pedig görög írással készült. Kisebb arányban hieratikus, hieroglifikus, kopt, valamint arab nyelvű szövegek is előkerültek. A leletek mintegy 4-5 százaléka nem írást, hanem geometriai és figuratív ábrázolásokat, köztük tanulmányrajzokat tartalmaz. A szövegek ritka bepillantást engednek a késő ókori város közigazgatási, kereskedelmi és vallási életébe: a pénzügyi számítások, szállítási jegyzékek és leltárok mellett gyakoriak a diákok írásgyakorlatai is. Ezenfelül a szakrális élet mindennapjairól is árulkodnak a himnuszokat és imákat rögzítő, illetve az áldozati állatok minőségét igazoló papi tanúsítványok.
Hisám el-Lajti, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára hangsúlyozta, hogy az athribiszi gyűjtemény nagysága immár felülmúlja a Luxor közelében fekvő Dejr el-Medina híres osztrakonarchívumát is, amelyet több mint két évszázados régészeti kutatás után a legjelentősebb egyiptomi forrásbázisként tartottak számon. A Ptolemaiosz- és a római korban virágzó felső-egyiptomi Athribisz jelentős regionális és vallási központ volt. A gigantikus leletegyüttes teljes körű elemzése az „Ostraca d'Athribis” nemzetközi kutatási projekt keretében folytatódik, amely az ókori nyelvek és írásrendszerek bevonásával igyekszik aprólékosan rekonstruálni a térség gazdaság- és társadalomtörténeti mindennapjait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
