Halálzónában dolgoznak a Karkemist kutató régészek
2014. november 21. 08:53
Bár a világot újabb és újabb lefejezésekkel és tömeges kivégzésekkel sokkoló, elsősorban a polgárháború sújtotta Szíriában és Irakban aktív szélsőséges szervezet, az Iszlám Állam fekete lobogója onnan alig néhány méterre hirdeti az iszlám kalifátus hatalmát, az ókori Karkemis területén látszólag zavartalanul folynak a mind termékenyebbnek bizonyuló régészeti célú feltárások.
Az Eufrátesz felső folyásánál az i. e. 4. évezredben alapított, a török Gazianteptől 60 kilométerre délkeletre és a szíriai Aleppótól 100 kilométerre északkeletre, török területen fekvő Karkemis az ókori Mitanni és a Hettita Birodalom jelentős városa volt. Igazi jelentőségét az újhettita királyságok korában nyerte el, amikor a Hettita Birodalom egyik utódállama jött létre, és fennállt egészen a nagy asszír hódításokig. Mint ismeretes, itt zajlott i. e. 605 körül a Bibliában is említett karkemisi csata, a babiloni trónörökös, II. Nabú-kudurri-uszur és vele szemben álló II. Nékó egyiptomi fáraó seregei között.
Az ókori település maradványai közvetlenül a szíriai Dzsarablosz városa mellett fekszenek. Karkemisbe - ahol először 1912-14 között az iraki Ur városát is feltáró angol régész, Leonard Woolley végzett régészeti kutatást - csupán három éve, a szíriai polgárháború eszkalálódása közepette engedte be a régészeket a török hadsereg, jó kilenc évtizeddel az után, hogy a terület ismét Ankara fennhatósága alá került a török függetlenségi háborúban (1919-1923).
A régészeti feltárásokat először az első világháborút követően kellett felfüggeszteni, amelyek a török nacionalisták és a romokat géppuskafészekként használó francia gyarmatosítók közötti összecsapások miatt szüneteltek újra. A lelőhely egy részét az ötvenes években elaknásították, ami gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítette a régészeti munkálatokat. Az aknamentesítés csak az utóbbi pár évben fejeződött be.
A helyzet azóta ismét rosszabbra fordult, hiszen Karkemis a dzsihádista Iszlám Állam (ISIS) által ellenőrzött területek közvetlen közelében terül el. "Gyakorlatilag az ISIS által uralt területektől 20 méterre ásunk" - mondta el Nicolo Marchetti ásatásvezető, a Bolognai Egyetem régészprofesszora a helyszínen, amelyet jelenleg több mint 500 török katona felügyel tankokkal és nehéztüzérségi fegyverekkel megtámogatva. "Eddig nem volt semmilyen problémánk. Egy katonák által masszívan védett területen dolgozunk" - szögezte le Marchetti.
A projekt - amelyben a Gaziantepi és isztanbuli egyetemekről érkező régészek vesznek részt - az eddigi legátfogóbb régészeti feltárás száz év óta. Marchetti szerint a cél az, hogy jövő tavaszra megnyissák a területet a turisták előtt: egy négy méter magas betonfalat is felhúznak a lelőhely körül, amely reményeik szerint tökéletes biztonságot fog nyújtani a térségbe látogatóknak. Kérdés persze, hogy kinek van kedve egy olyan területre utazni, ahol még a haditudósítók élete is nap mint nap veszélyben forog.
A régészek idén fejezték be a negyedik ásatási szezonjukat Karkemisben. Az idei évben az i.e. 900 körül uralkodó Katuwa palotájából származó szobrokat, valamint öt nagyméretű mészkő és bazalt orthosztátot (az antik templom lábazati fala, tágabb értelemben az épület lábazata) találtak, illetve előkerült II. Sarrukín asszír király (i.e. 721-i.e. 705) palotájának mozaikpadlója, továbbá befejeződött a lelőhelyen még az első világháború kitörése előtt ásatásokat végző Arábiai Lawrence által a munkálatok idejére épített átmeneti szálláshely romjainak feltárása.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
