Fény derült az ókori Butrint rejtélyes női jótevőjének kilétére
2026. július 22. 08:08 Múlt-kor
Sikerült azonosítani azt a befolyásos római nőt, akinek a neve egy kétezer éves, az albániai Butrintban feltárt monumentális közkúton szerepel - mutatta be a Journal of Roman Archaeology című tudományos folyóirat legfrissebb számában Milena Melfi, az Oxfordi Egyetem régésze. A kutatás rávilágít az ókori elitbe tartozó nők közéleti és építészet-finanszírozói szerepének jelentőségére Hadrianus császár uralkodása idején.
A görög határhoz közeli, dél-albániai Butrint (ókori nevén Bouthrotos vagy Buthrotum) területén az 1930-as években tártak fel egy mintegy két méter hosszú görög nyelvű kőfeliratot, amely a „Junia Rufina, a nimfák barátja” szöveget tartalmazza. A felirat egy természetes forrás fölé emelt, kőfalakkal és téglaívekkel megerősített monumentális közkutat díszít, amely a Kr. u. 2. században nyerte el végső formáját.
A római építészeti stílust és görög hagyományokat ötvöző vízügyi beruházás illeszkedett abba az átfogó birodalmi programba, amelynek keretében Hadrianus császár (117-138) fürdők, vízvezetékek és kutak építését szorgalmazta. Bár a lenyűgöző építmény évtizedek óta ismert a tudományos világ előtt, a donátor kiléte és társadalmi státusza mostanáig tisztázatlan maradt.
Milena Melfi új elemzése szerint a rendkívül letisztult felirat arra utal, hogy Junia Rufina korának széles körben ismert és kivételes presztízsű személyisége volt, akinek társadalmi pozícióját nem kellett külön magyarázni a helyiek számára. Bár a név egyértelműen római, a felirat nyelve görög, ami tökéletesen illeszkedik a Hadrianus által preferált hellenizáló kulturális irányvonalhoz.
A régész a névelemzés és a korabeli hálózatok vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rejtélyes jótevő nagy valószínűséggel Marcus Junius Rufusnak, Egyiptom egykori római praefectusának a lánya, illetve Julia Balbilla ismert arisztokrata költőnő féltestvére lehetett. Ez a származás komoly politikai befolyást és kiemelkedő magánvagyont biztosított számára.
A kutatás nemcsak egy elfeledett történelmi személyiséget azonosít, hanem rávilágít az ókori evergetizmus - a közjót szolgáló magánadományozás - intézményének birodalmi működésére is. Az Oxfordi Egyetem szakembere rámutatott: Junia Rufina az egyiptomi és római elit jól beágyazott tagjaként minden bizonnyal Hadrianus császár kíséretével érkezett Butrintba, vagy maga látta vendégül az uralkodót annak egyik utazása során.
A kút építésének finanszírozása és a vízhez kötődő természeti szellemek, a nimfák kultuszának ápolása kiválóan példázza, hogyan alakították át a városi infrastruktúrát a 2. század tehetős női patrónusai, akik közcélú beruházásaikkal saját politikai és társadalmi hatalmukat is megszilárdították a birodalom provinciáiban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
