Félreállította a bécsi udvar Erdély utolsó fejedelmét
2024. február 1. 09:50 Csernus Szilveszter
A lemondott fejedelem trónfosztása
Apafi Mihály számára a következő négy év politikailag eseménytelenül telt. A felnőtté válás során kiderült, hogy az ifjú tehetséges a tudományok elsajátításában, nem veti meg a bort és a források tanúsága szerint „akaratgyenge”. 19 éves korában nőül vette Bethlen Gergely erdélyi főgenerális lányát, Katát, amihez azonban nem kérte ki gyámja, a császár beleegyezését.
Ez kapóra jött ürügyként a bécsi udvar számára, hogy Apafit félreállítsa, ugyanis igencsak közeledett 1696 októbere – 20. életévének betöltése – és a császár már fel is állította Bécsben az Erdélyi Udvari Kancelláriát; világos volt tehát, hogy Bécs nem egy fejedelmen keresztül látja erdélyi uralmának jövőjét.
A Diploma Leopoldinum első oldala (kép forrása: Wikimedia Commons)
II. Apafi Mihály életében az 1696-os év döntő fordulatot hozott. Lipót Veterani császári tábornokkal Bécsbe kísértette, ahol a császár internálta. Ekkor nevezte ki Lipót a később szintén a Rákóczi-szabadságharc alatt ismertté vált francia Rabutin tábornokot Erdély katonai főparancsnokává.
Apafi többé nem tér(hetet)t vissza hazájába, Erdélybe. A császár családi birtokai (köztük sok Gyulafehérvár környéki) eladására kényszerítette és be kellett szolgáltatni szultáni athnáméját a császári levéltárba – Apafi de facto megszűnt fejedelemnek lenni. Erdély török általi visszafoglalásának veszélye a hosszú felszabadító háborúval le is zárult. Bár az 1698 novemberében Karlócánál tárgyalóasztalhoz ülő feleknek a szultán benyújtotta követelését Erdélyt illetően, arra a császár csak a török fogságban lévő Thököly Imre kiadatása és Temesköz átadása esetén lett volna hajlandó. Ezekről a felek kölcsönösen lemondtak.
Apafi 1701. augusztus 31-én mondott le fejedelmi címéről, cserébe a császár birodalmi herceggé nevezte ki és évi kegydíjat utalt ki a részére. Mint ismeretes, 1703-ban újabb vészterhes korszak köszöntött Magyarországra és Erdélyre, amely folyásáról a volt fejedelem csak a Bécsbe eljutó hírekből értesült. 1704-ben a gyulafehérvári országgyűlés II. Rákóczi Ferencet választotta Erdély fejedelmévé, majd 1707-ben, Rákóczi marosvásárhelyi beiktatásakor Apafi leváltását is becikkelyezték.
Bár II. Apafi Mihályt az utolsó erdélyi fejedelemként szokás emlegetni, ez a cím jogilag II. Rákóczi Ferencet illeti, igaz, neki sohasem sikerült egész Erdélyországra kiterjesztenie uralmát. Apafi még megélte a szatmári békekötést, amely után az erdélyi fejedelmi cím a német-római császárra és a magyar királyra szállt át, de így is csak a perszonálunió „egyesítette újra” Magyarországot és Erdélyt, amely távolabb került ekkor az „anyaországtól”, mint Horvát-Szlavónország. Apafi feleségét követve, 1713. február 1-én halt meg Bécsben. Fiú utódja nem révén, kihalt családja, amely két fejedelmet adott Erdélynek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
