Múlt-kor.hu

Évszázadok óta egyre többet mesélnek az ókori rómaiak életéről Pompeji maradványai

Évszázadok óta egyre többet mesélnek az ókori rómaiak életéről Pompeji maradványai

2022. március 13. 15:58 Múlt-kor

Régészeti kutatások

Pompeji városának ásatása már nagyon korán elkezdődött. A 16. században Domenico Fontana, a közeli Sarno folyó csatornázása alkalmával talált néhány leletet, de ekkortól kezdve még csak szórványos régészeti emlékek kerültek elő, amelyek azonban Európa különböző országaiba szóródtak szét.

1738-ban fedezték fel a közeli Herculaneumot, és ez nagy lökést adott a környékbeli feltárásoknak, amelyek végül 1748-tól kezdve kezdődtek el rendszeresen. Azonban hamar hasonló problémák merültek fel, mint Herculaneum esetében, mert a nápolyi királyok a feltárt leleteket szétküldték európai kollégáiknak, és a gyűjtőszenvedélytől fűtött arisztokraták is előszeretettel keresték a Pompejiből származó tárgyakat.

Abban az időben hasonló méretű, és régészetileg feltárt romváros gyakorlatilag nem létezett Európában, ezért Pompeji hamar a korabeli „turizmus” egyik célállomása lett. Olyan hírességek is látogatást tettek a helyszínen, mint Goethe vagy Mozart. Új lendületet vettek a kutatások akkor, amikor Napóleon csapatai megszállva tartották a Nápolyi Királyságot 1806 és 1815 között. A franciák ásatását mérnökök vezették, és mintegy hétszáz ember dolgozott, és sikeresen feltárták Pompeji fórumát, néhány épületet, valamint a városfal egy részét is.

A kutatások következő nagyobb szakasza immár az egységes Olaszország égisze alatt valósult meg, 1863–75 között, Giuseppe Fiorelli vezetésével, aki a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum vezetője volt. Ő fedezte fel, hogy a vulkáni hamuban megőrződött az elhunytak lenyomata, ezért, ha gipsszel töltik fel a felfedezett üregeket, azok megmutatják számunkra a halottak utolsó pillanatait.

Az így készült gipszszobrok még híresebbé tették Pompejit, hiszen egyedülálló módon szembesülhetünk az évszázadokkal ezelőtt élt áldozatokkal.

A kutatások persze azóta sem szüneteltek, noha a város néhányszor veszélybe is került. A második világháborúban, mikor a szövetségesek 1943-ban elfoglalták a térséget, Pompejiben az egyik felderítőgép egy német hadosztályt vélt felfedezni a romok között, úgyhogy a szövetséges légierő bombákkal szórta meg a környéket. Ekkor érte találat a Venus Marina házat, amely súlyos károkat szenvedett. Később kiderült, hogy a felderítő tévedett. 1944 tavaszán kitört a Vezúv, a kisebb-nagyobb földrengések pedig azóta is próbára teszik a felszínre hozott épületek falait.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Évszázadok óta egyre többet mesélnek az ókori rómaiak életéről Pompeji maradványai

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra