Elkerülhető lett volna a Szovjetunió széthullása?
2018. április 19. 11:07 Múlt-kor
Egyéb tényezők
Igazságtalan lenne a Szovjetunió széteséséért való felelősséget teljes mértékben Gorbacsovra hárítani. Korábbi elődje, Leonyid Brezsnyev egy két évtizedes olajkonjunktúra bevételeit az Egyesült Államokkal folytatott fegyverkezési versenyre költötte, amivel elszalasztotta a lehetőséget a szovjet életszínvonal növelésére Gorbacsov előtt.
Eközben Kelet-Európában is változások kezdődtek. 1988 decemberében Gorbacsov bejelentette az ENSZ előtt, hogy a Szovjetunió lazít a Varsói Szerződés tagállamai feletti katonai ellenőrzésen. Ezek az országok egy éven belül elkezdtek a további autonómiára törekedni, és a kommunista rendszerek sorra omlottak össze Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. A berlini falat lebontották, és megkezdődött a német újraegyesülés folyamata. Mire Gorbacsov vissza tudott volna venni reformjaiból, már túl késő volt: nagyobb társadalmi erők is elszabadultak.
Lehet amellett érvelni, hogy Gorbacsov „gyenge” volt abban az értelemben, hogy nem volt tisztában a drasztikus politikai és gazdasági reformra egy időben tett kísérlet kockázataival, ellenben tagadhatatlanul erősnek bizonyult a pártpolitika színterén. Sikeresen gyengített meg egy totalitárius rendszert az egyéni jogok érdekében a pártállam ellenállása ellenére. Ezért, valamint a hidegháborús feszültségek csökkentéséért részesült Nobel-békedíjban.