Elhibázott döntések, mindent eldöntő rohamok: a középkor 9 sorsfordító ütközete
2018. szeptember 18. 15:56 Múlt-kor
Hattin (1187)
E győzelem volt Szaladin szultán és a muszlimok legnagyobb diadala a keresztesek felett a Szentföldön. Egyiptom és Szíria szultánja 30 000 fős sereget gyűjtött össze, és a mai Izrael területén fekvő Tibériás városának ostromával kihívta maga ellen a keresztes államokat. A terv bevált – Guidó jeruzsálemi király, figyelmen kívül hagyva az ezzel ellentétes tanácsokat, egy 15-20 000 fős sereggé összevonva embereit (vélhetően ez volt a valaha összeállított legnagyobb keresztes sereg) július 3-a és 4-e folyamán megpróbálta felmenteni az ostromlott várost.
Szaladin ügyesen használta ki a terepet, hogy a keresztesek ne juthassanak vízhez, míg saját emberei vízközelben táboroztak. A melegtől szenvedő keresztesek bajait azzal is tetézte, hogy Szaladin felgyújtotta az őket körülvevő aljnövényzetet. A kitörni képtelen, elcsigázott és kiszáradt keresztesek végül a „Hattin szarvainak” nevezett vulkanikus képződménynél ütköztek meg a muszlimokkal, ahol totális vereséget szenvedtek. Guidó királyt váltságdíj ellenében bocsátották szabadon, a többi foglyot egy fő – a templomosok nagymestere, Gérard de Ridefort – kivételével mind lefejezték.
A Jeruzsálemi Királyságnak így alig maradt ember a védelmére, és magát Jeruzsálemet is rövidesen elfoglalta Szaladin. Az európai országok válaszul megindították a harmadik kereszteshadjáratot (1189-1192), de az ezt vezető I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király csupán korlátozott sikereket ért el, és a keresztes államok napjai meg voltak számlálva.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
