Elhibázott döntések, mindent eldöntő rohamok: a középkor 9 sorsfordító ütközete
2018. szeptember 18. 15:56 Múlt-kor
Hastings (1066)
Az angol történelem leghíresebb dátuma azé a csatáé, amely az ország normann hódítását eredményezte. Gondos és óriási léptékű előkészületek után Vilmos, Normandia hercege, az angol trón követelője partra szállt Pevenseynél, majd október 14-én harcba bocsátkozott II. Harold királlyal.
Az angolok fáradtak voltak, de magas harci kedvvel bírtak, miután három héttel korábban a norvégok felett arattak győzelmet a yorkshire-i Stamford Bridge-nél. Innen erőltetett menetben érkeztek Hastingshez, ahol felálltak egy domb tetejére és felvették megszokott, összezárt pajzsos alakzatukat. Körülbelül 10 000-en lehettek a körülbelül 7000 normannal szemben.
Miután a normann nehézlovasság nem tudta áttörni az angolok vonalait, visszavonulást színlelt, melynek hatására az angol alakzat megtört. A normannok ezt követően visszafordultak, és megtizedelték ellenségeiket. A csatában II. Harold is elesett – hogy pontosan hogyan, vita tárgyát képezi. Lehetséges, hogy egyszerűen levágták, a bayeux-i kárpit ábrázolása szerint viszont nyílvessző fúródott a szemébe – ez azonban szimbolikus büntetés is lehet, Vilmos szerint ugyanis Harold korábban megesküdött neki, hogy nem foglalja el a trónt.
A közhiedelemmel ellentétben nem ez volt az Anglia elleni utolsó jelentős invázió – 1216 májusában a János király (Földnélküli János) ellen lázadó nemesek az országba hívták Lajos francia herceget, hogy vegye át a király helyét, ha el tudja foglalni az országot. Lajos hadjárata nem volt sikeres, de Anglia területének fele egy éven át az ő fennhatósága alatt állt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
