Életre szóló kutyakeksz-ellátmány is illette a brit különleges erőkkel szolgáló ebet

2022. október 14. 17:11 MTI, Múlt-kor

Észak-Afrika és Olaszország veteránja

A Rob nevű collie az észak-afrikai és az olasz fronton is szolgált az elit Különleges Légi Szolgálat (SAS) kötelékében, és egyebek mellett az volt a feladata, hogy őrködjön, és az arcuk megnyalásával figyelmeztesse az egységében lévő katonákat a veszélyre, amivel állítólag sok kétlábú „bajtársa” életét megmentette.

Emellett a kitüntetésekhez kapcsolt feljegyzések szerint több mint húsz ejtőernyős ugrást is sikeresen abszolvált.

A Viktória-kereszt állati megfelelője

Rob az egyetlen kutya, amelyet a PDSA állatmentő szervezet Dickin Medal for Gallantry (Dickin érem a hősiességért) nevű érmével, a Viktória-kereszthez hasonló elismeréssel tüntettek ki, és megkapta az RSPCA, a brit állatvédők egyesületének Red Collar for Valour (Vörös nyakörv a bátorságért) kitüntetést is, továbbá életre szóló kutyakekszellátmányt.

Egykori gazdájának fia, Basil Bayne, aki Robbal együtt nőtt fel Shropshire-ben, a nyakörvével és fényképekkel együtt adta el a kitüntetéseket a londoni Noonans Mayfair aukciósház árverésén.

„Nagyon örülök, hogy Rob történetét és örökségét ilyen nagy tiszteletben tartják, és hogy elismerik azt a fontos szerepet, amelyet ő és sok más állat töltött be” – hangsúlyozta az árverés után Bayne.

Átverés lehetett?

2006-ban a még élő veteránok anekdotái alapján megkérdőjeleződött Rob tevékenységének és kitüntetései jogosultságának története: elmondásuk szerint a család, amely a háború elején a kutyát felajánlotta hadi célokra, visszakövetelte, és a katonák a visszaszolgáltatást kívánták megakadályozni az eltúlzott harci érdemek kitalálásával.

A Robbal szolgáló egyik SAS-katona, a később neves építésszé és műemlékvédelmi szakemberré vált James Quentin Hughes – aki 1998-as, Who Cares Who Wins? című könyvében írta meg saját szolgálata történetét – később barátjának, Mickey Kingnek elmondta, ő volt a fiktív missziók egyik hamisítója. King szerint Hughes úgy fogalmazott: „Senki sem él túl húsz ejtőernyős ugrást, nemhogy egy kutya. Szerencséd volt, ha hármat túléltél.”

Hughes „vallomása” szerint ő és az ezred hadtápfőnöke, Tom Burt – aki a legtöbb időt töltötte az ebbel – először valóban felvitték egy repülővel az ejtőernyővel felszerelt Robot, azonban az erős szél miatt végül nem dobták ki a repülőgépből.

A levél viszont, amelyben a kutya családjának beszámoltak volna a sikeres ugrásról, már meg volt írva, és el is postázták. Amikor a család továbbküldte a PDSA állatmentő szervezetnek a levelet, annak tagjai kérvényezték a Dickin-kitüntetést Rob számára. A nagy figyelem tehát lehetséges, hogy annak az „ára” volt, hogy a katonák maguknál tarthassák szeretett kutyájukat.