Eleinte a küszöbön álló hadba lépést testesítette meg Amerika kapitány

2019. december 20. 10:44 MTI

Jacob Kurtzberg néven született New Yorkban, egy osztrák zsidó bevándorló családban 1917. augusztus 28-án.

Apja szabó volt, aki New York-i ruhagyárakban talált állást, de fizetéséből csak szűkösen tudtak megélni, ezért Kirby már kiskorától próbált pénzt keresni, dolgozott újságkihordóként, kifutófiúként, festőként.

Kevés megtakarított pénzén ponyvaregényeket, képregényt, újságot vásárolt, délutánjait a mozikban töltötte.

A mozifilmek és a képregény-csíkok voltak a rajziskolája: nem a stílusukat, hanem a technikájukat tanulta el, a valóság reprodukálása helyett lendületes mozgásokat ábrázolt, eltúlozva a szereplők méreteit.

Kirby sokáig kilincselt, hogy rajzait politikai és irodalmi újságoknak adhassa el, végül aztán karikaturistának állt. A rajzasztalnál kötött barátságot a rajzoló és újságíró Joe Simonnal, akivel közösen később képregények, történetek és hősök százait alkották meg.

A párost 1939-ben alkalmazta a gyorsan népszerűvé vált képregény műfajában próbálkozó Timely Comics (a későbbi Marvel) kiadó vezetője, Martin Goodman, s ők néhány hónap alatt megalkották minden idők egyik legnagyobb képregény-sikerét, a Captain America sorozatot.

Akkoriban már nyilvánvalónak tűnt, hogy az Egyesült Államok hamarosan belép a második világháborúba, ezért úgy döntöttek: a cselszövő Adolf Hitler lesz.

Az 1940. december 20-án megjelent első szám borítóján a kék-fehér-vörös uniformist viselő Amerika Kapitány volt látható, amint egy jól irányzott pofonnal tiszteli meg a náci Führert - a provokatív, reklámfogásnak is kiváló borítóval Kirby teremtménye a hősiesség és hazafiság megtestesítője lett, a füzetből egymillió példány kelt el.

A rajzoló 1942-ben megnősült, nevét ekkor változtatta hivatalosan is Jack Kirbyre, házasságából négy gyermek született.

A háború után megcsappant az érdeklődés a szuperhősök iránt, így a trendet követve Simon és Kirby krimit, horrort, vicces állatfigurákat rajzolt és megteremtették a romantikus képregényt.

Első ötletük My Date címmel jelent meg, könnyed és humoros stílussal a háború utáni amerikai ifjúságot vette célba.

A felnőtteknek szánták a Young Romance című kiadványt, amelyben minden kelléket felsorakoztattak, ami egy szappanoperához elengedhetetlen, a történetek csordultig voltak szerelemmel, árulással, szívfájdalommal, könnyel és boldog végkifejlettel.

Saját kiadót is alapítottak, de hiába dolgoztak éjt nappallá téve, csődbe mentek, s két évtized után elváltak útjaik.

Kirby a hatalmas DC Comics kiadóhoz szerződött, ahol 30 hónap alatt 600 oldalnyi képregényt gyártott, de ekkor pénzügyi viták miatt felmondott.

Ismét az immár a Marvel élén álló Goodmant kereste meg, aki úgy döntött: Kirby és a képregény részleget vezető Stan Lee (nem mellesleg Goodman sógora) eredjenek az újraéledő szuperhősök nyomába.

Ötleteik és karaktereik révén következett el a Marvel újabb aranykora. Kidolgozták a „Marvel módszert”, azaz a korábbiaktól eltérően előre kitalálták a teljes történetet és párbeszédeket, a képeket csak ezután rajzolták hozzá.

A másik nagy ötlet a titkos alteregó volt, a hősök emberfeletti képességeinek rejtegetése, immár nem teljesen tökéletes szuperhősökkel, hanem komplex, mindennapi problémákkal is küszködő karakterekkel dolgoztak.

Így született meg a Marvel Univerzum a hatvanas évek legnagyszerűbb képregényének tartott Fantasztikus Négyessel és a később hozzájuk társult Ezüst Utazóval, Kirbyék a képregények történetében először állítottak egyetlen hős helyett egy egész csapatot a középpontba.

Majd következett az X-Men, Thor, Hulk és a Vasember figurája. A Twentieth Century Fox filmvállalat több Marvel karakterből már ekkor rajzfilmsorozatot készített, de a szuperhősök a mozikba csak a 20. század végén jutottak el, mivel megjelenítésük olyan speciális effektusokat igényelt, mely addig nem álltak rendelkezésre.

Kirby lassan elveszítette lendületét, több csalódás érte és úgy érezte, a Marvel nem méltányolja munkáját. Az 1970-es évek elején a rajzfilm felé fordult, több tévés sorozatot rajzolt.

1978-tól már csak néha-néha dolgozott, majd végleg búcsút mondott élete nagy szerelmének, a képregény-rajzolásnak és a maga teremtette hőseinek.

1994. február 6-án halt meg, népes rajongótábort és több tízezer oldalnyi rajzot hagyott maga után, az általa teremtett hősök kalandjait elbeszélő hollywoodi filmek már több milliárd dollárt jövedelmeztek.