Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány

2024. május 10. 15:50

Az alapítvány célja, hogy a tudományos ismeretterjesztés eszközével a Batthyány család gazdag történelmi múltját, felbecsülhetetlen kulturális értékeit, valamint a családra vonatkozó történettudományi ismereteket részletesen bemutassa a nagyközönségnek, különös tekintettel a 2021-ben állami tulajdonba került 520 darab Batthyány iratra. E tekintetben a szervezet kifejezetten támaszkodik az MNL tudományos eredményeire, értékeire és szakértelmére.

Az eseményen átadták a Batthyány Lajos Nádor díjat három kategóriában. Az elismerést Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója alapította 2024-ben, a díjjal azokat tüntetik ki, akik az előző évben kimagasló szakmai, üzemeltetési és külső partneri tevékenységet végeztek. A díjat három kategóriában egy-egy természetes személynek osztják ki: I. kategória: „Az év szakmai (innovációs) teljesítménye”, II. kategória: „Az év munkatársa” és III. kategória: „Az év kiemelkedő partnere”.

Ebben az évben az I. kategóriában Záros Zsolt Béla főtanácsos, levéltári informatikus, a II. kategóriában Béndek Eszter gazdasági ügyintéző, míg a III. kategóriában Hegyi Klára professor emeritus, az MTA Történettudományi Intézetének (ma HUN-REN BTK TTI) kutatója nyerte el a díjat.

A sajtónyilvános rendezvényen Künstlerné Virág Éva, az MNL Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának főlevéltárosa bemutatta a Batthyány missilis adatbázist. Elhangzott, hogy a Batthyány család levéltárának mind mennyiségét (370 raktári egység, körülbelül 47 iratfolyóméter), mind forrásértékét illetően egyik legtekintélyesebb részét a P 1314 törzsszám alatt lévő 1526-1944 évkörű missilis gyűjtemény képezi. A család körmendi kastélyában őrzött levélgyűjteményhez Iványi Béla országos levéltárnok, a Batthyány család utolsó körmendi levéltárosa készített levélírói jegyzéket. Ezt alapul véve az iratanyag 1953-as Országos Levéltárba kerülése után újabb, ugyancsak papíralapú segédlet készült. A hat kötetet kitevő mutató tartalmazza a levélíró nevét betűrendben, továbbá a címzett nevét, a levél keltét, terjedelmét és nyelvét. Használhatóságát korlátozta, hogy az egy személy által írt több levélnél csak az első és az utolsó levél címzettjét, dátumát és keltezési helyét tüntették fel. Ezért vált szükségessé egy korszerű, a jelenlegi történeti kutatás igényeit lehetőség szerint kielégítő adatbázis elkészítése, ebben egy kifinomult keresés funkció segíti a szükséges dokumentum felkutatását.

Elérhetősége: https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/batthyany-missilisek-p-1314

Ezután Rácz György, az MNL Tudományos Igazgatóságának helyettes vezetője bemutatta a középkori gyűjtemény legújabb adatbázisát. Az elmúlt években megkezdődött és folyamatosan zajlik a Diplomatikai Levéltár adatainak betöltése a levéltár elektronikus nyilvántartó rendszerébe (Elektronikus Levéltári Portál), és ezzel igazodnak a nemzetközi leírási szabványokhoz is. A munka során kijavítják a gyűjtemény közel 150 éves történetében elkövetett következetlenségeket és hibákat, és rögzítik a 2010 utáni gyarapodásokat. Az Elektronikus Levéltári Portálon már elérhetőek az 1-25000 közötti jelzetek pontosított adatai, továbbá a 2021-ben a Batthyány-családtól vásárolt félezer oklevél adatai. Ezzel párhuzamosan az Adatbázisok Online felülete is megújult, és a frissített adatok és képek ebben az adatbázisban naprakészen elérhetők lesznek. Első lépésben a 2021-ben gyarapított Batthyány-oklevelek középkori részét (461 rekord) töltötték be, hogy a kutatók mielőbb hozzájuthassanak a friss gyűjteményhez. A magyar állam ugyanis 2021-ben megvásárolt 520 olyan iratot a Batthyány-családtól, amelyeket még 1945-ben vittek Bécsbe. A gyűjtemény legkorábbi darabja Nagy Lajos király 1352. évi oklevele, a Fejér megyei besenyők megnemesítéséről. (Az adatbázis elérhetősége: https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/collectio-diplomatica-hungarica-batthyany)

(Fotó: Takács Ábel (MNL)

Leginkább érdeklődésre tartó darabjairól külön virtuális kiállítás készült, amit ezt követően Schmidt Anikó, az MNL Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának vezetője mutatott be. A kiállítás jórészt a frissen megvásárolt iratokból nyújt ízelítőt, de bemutat néhány, már korábban is az Országos Levéltárban lévő Batthyány-iratot is. A virtuális kiállításban olyan páratlan értékű iratok tekinthetők meg, mint például a II. Ulászló által a Batthyány családnak 1500. december 12-én adományozott címereslevele, ahol a címerfestményt komoly művészi igényességgel készítették. Ugyancsak a kiállítás részét képezi egy rendkívül szépen kivitelezett családfa, amelyet Rajcsányi Ádám 1743-ban készített, és sajnos töredékes állapotban maradt fenn. Emellett a kiállítás része a Batthyányakat legrégebben említett, 1256-os oklevél, illetve több, I. Károly, I. Lajos és Luxemburgi Zsigmond által kiállított oklevél is. Külön kiemelendők a mohácsi csata közelgő 500. évfordulójához kapcsolódó uralkodói mozgósítási parancsok. A kiállításon közzétett iratok fotói tetszés szerint nagyíthatók, a hozzá szakmai alapossággal, ám befogadható terjedelemben készült szövegek kétnyelvűek.

Végül az MNL főigazgatója átadta egy Batthyány címereslevél másolatát Batthyány-Schmidt Margitnak, az alapítvány vezetőjének.

Háttér, Magyar Batthyány Alapítvány:

Batthyány Ádám 2015-ben hozta létre az ősi, nemesi család jelmondatának („Fidelitate et Fortitudine – Hűséggel és Bátorsággal”) gondolatiságát megőrző Magyar Batthyány Alapítványt. A szervezet célkitűzése a történeti család több százéves értékei mentén létrejött kulturális örökségek ápolása és tovább örökítése, emellett új ismeretek létrehozása és tudásmegosztása, valamint a generációk közötti párbeszédek tudatos generálása és moderálása. Az alapítvány elnöke Batthyány-Schmidt Margit, akinek legfőbb sarokkövei mind a mai napig a hit, a család, a nemzet, az anyaföld és a közösség. Ezen alapelvek köré szervezi mindennapjait, és küldetésének tekinti a hagyomány és a megújulás, vagyis a tradinnováció hirdetését.

Háttér a díjazottakhoz:

Záros Zsolt Béla főtanácsos, levéltári informatikus szakmai tudásával, munkájával sok éve tevékenyen hozzájárul a Magyar Nemzeti Levéltár működéséhez. Munkája nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is példaértékű, tudása nélkülözhetetlen. Nem csupán remek szakember, hanem szimpatikus csapatjátékos, aki rendkívül inspirálóan hat munkakörnyezetére.

Béndek Eszter gazdasági ügyintéző 2016 óta tagja a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Vármegyei Levéltárának. Munkáját lelkiismeretesen, magas színvonalon végzi, mindig a maximumra törekszik. A szigorúan vett munkakörén túl több, elsősorban informatikai jellegű feladatot is ellát. Problémamegoldó képessége legendás, empátiája határtalan, kollégái nagyra becsülik.

Hegyi Klára professor emeritus 1963 óta az Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (ma HUN-REN BTK TTI) kutatója, 2004-től az MTA doktora. Pályája során részt vállalt a fiatal történész és oszmanista generációk képzésében. Számos könyv és tanulmány szerzője, valamint az MNL „Oszmán összeírások gyűjteménye” című adatbázisának egyik megálmodója.