Egymás után kétszer is elvitte őket az „isteni szél”, a mongolok feladták Japán meghódításának tervét
2021. május 26. 15:26 Múlt-kor
A „kamikaze” hallatán sokakban a második világháborúban öngyilkos küldetésre vállalkozó japán pilóták képe dereng fel, pedig az elnevezésnek történelmi előzményei is voltak. Ezen a néven illették ugyanis azokat a viharokat, amelyek szétszórták a mongol világbirodalom hadiflottáját, amely a Japán elleni invázióban vett részt. Az Európától a Csendes-óceánig terjedő nagyhatalom, a valaha volt legnagyobb kiterjedésű birodalom végül kénytelen volt feladni hódító terveit a szigetországgal szemben.
Egy világbirodalom felemelkedése
A mongolok felemelkedése egyetlen személyhez köthető, aki természetesen nem volt más, mint Dzsingisz kán (1206 – 1227). 1206-tól kezdve, amikor is a mongolok nagykánjává választották, a lovasok meghódították Ázsia nagyobbik felét.
1227-es haláláig meghódította Kína egy részét, Közép-Ázsiát, megdöntötte a kara-kitájok országát, és meghódította a Hvárezmi Birodalmat. Utóbbi hadjárata során egy mongol hadsereg megkerülte a Kaszpi-tengert, és a Kalka-menti csatában legyőzték az oroszok és a kunok egyesített erőit.
Halála után a fia, Ögödej nagykán (1229 – 1241) folytatta a hódításokat. 1233-ban befejezte Észak-Kína meghódítását, és legyőzte az azt uraló Csin-dinasztiát. Háborúzott Korea meghódításáért, és csapatai elfoglalták Kasmírt, majd lerohanták Indiát is. Kelet-Európa, amelyet az orosz fejedelemségek és a kunok uraltak, szintén ekkor került a mongolok fennhatósága alá, de legyőzte a lengyeleket és a magyarokat is, noha tartósan nem kerültek alávetett státuszba.
Ekkor a birodalom már Bulgáriától egészen a Csendes-óceánig terjedt, és az egyes részbirodalmak, amelyeket Dzsingisz leszármazottai vezettek, egyre nagyobb önállóságot nyertek. Ögödej halála után a birodalom fokozatosan részekre esett szét. Möngke (1251 – 1259) még egységesíteni tudta a birodalmat annyira, hogy további expanzióra nyíljon lehetősége, és 1258-ban Hülegü kán, a rokona, meghódította Bagdadot.
A halála után azonban ismét viszály tört ki, amelyet a nagykáni címért vívtak a testvérei. Kubiláj kán került ki az összecsapásból győztesen, és 1260-tól ő lett a mongolok nagykánja. Politikájában végérvényesen a Távol-Keletre helyezte a hangsúlyt. Meghódította a déli Szung-dinasztiát, és önmagát Kína császárává nevezte ki.
Kubiláj megjelenésében és a birodalom megszervezésében is egyre jobban támaszkodott a kínaiakra, ő maga is felvette a szokásaikat. Bár Kína meghódítása hosszú idő után befejeződött, a további költséges és távoli vidékekre vezetett mongol akciók már nem voltak ennyire sikeresek, így a Vietnám, Burma vagy éppen Jáva szigete ellen vezetett hadjáratok kudarcba fulladtak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
