Egy lengyel és egy magyar tisztnek köszönhette az Egyesült Államok ütőképes lovasságát
2021. január 8. 08:33 Múlt-kor
A szabadság harcosa
Kazimierz Michał Władysław Wiktor Pułaski 1745. március 4-én vagy 6-án született a Lengyel–litván Unió de facto fővárosában, Varsóban. Édesapja, Józef több fontos pozíciót is betöltött az államigazgatásban, és igen magas szintű iskoláztatást kapott egy, a theatinus rend által működtetett iskolában.
A család életét katolikus lengyel nemesekként meghatározta, hogy a 18. század folyamán fokozatosan növekedett az orosz cár befolyása a lengyel–litván államalakulat ügyeire, mígnem 1768-ban a terület orosz protektorátussá vált.
Az ortodox egyház növekvő ereje ellen fellépni akaró lengyel nemesek, köztük Pułaskiék – az ekkor 15 éves Kazimierz-zsel együtt – a podóliai Bar erődjében megalapították a Szent Kereszt Lovagjai nevű szervezetet, az úgynevezett bari konföderáció katonai szárnyát, amelynek nagymestere Józef volt, egyik fontos helyettese pedig Kazimierz.
A fiú élete első csatáját ez év áprilisában vívta, és az 1772 nyaráig tartó háborúban többször kitűnt vezetői alkalmasságával. A lengyel nemesség törekvései végül elbuktak, Pułaski pedig előbb Poroszországba, majd Franciaországba ment.
Az orosz–török háború alatt megkísérelt egy lengyel egységet szervezni, de mire bármilyen lépés történt volna, az Oszmán Birodalom 1774-ben vereséget szenvedett. Pułaski kénytelen volt visszatérni Franciaországba.
Az adósságai miatt börtönbe is kerülő Pułaski végül az amerikai forradalomban találta meg következő célját: kapcsolatain keresztül sikerült találkozót eszközölnie a függetlenségre vágyó gyarmatok párizsi nagykövetével, Benjamin Franklinnel, aki a forradalom egy másik külföldi segítőjével, Lafayette márkival egyetértett abban, hogy szükségük van a férfira. Pułaski úgy érkezett 1777 nyarán Amerikába, hogy Franklin már levélben méltatta képességeit Washingtonnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
