DNS-vizsgálat bizonyítja: nem dublőr ült Rudolf Hess helyett a börtönben
2019. január 24. 17:57 Múlt-kor
Összehasonlítási alapot találni
McCall Jan Cemper-Kiesslichhel, a Salzburgi Egyetem jogi orvostudományi tanszékének DNS-sel foglalkozó részlegén dolgozó szakértővel lépett kapcsolatba, és beszámolt neki a tárgylemezről és az azon található alvadt vérről. Ezt követően – a sztenderd törvényszéki DNS-protokollok betartása mellett – Cemper-Kiesslich csapata mintát vett az üveglemezen található vérből. Ezt követően már csak egy összehasonlítási alapul szolgáló mintát kellett találniuk, azaz Hess egy élő, férfi rokonát. Az orvosok felvették a kapcsolatot David Irving hírhedt holokauszttagadó brit történésszel, akit ugyan számtalanszor megcáfoltak és tudományos körökből kiutasítottak, ám náci szimpatizáns körökben igen kiterjedt kapcsolatrendszerrel bír. Irving rendelkezésükre bocsátotta Hess fia, Wolf Rüdiger Hess telefonszámát. „Végül nem volt kapcsolható” – mondta McCall. „Ekkor még nem tudtuk, hogy nemrég elhunyt.”
Így aztán további időt vett igénybe az élő Hess-rokonok felkutatása. „A család igen zárkózott” – mondja McCall. „A név pedig egyúttal meglehetősen gyakori Németországban, így nehéz volt megtalálni őket.” Végül azonban sikerrel jártak, és egy élő férfi rokontól mintát tudtak gyűjteni. A DNS-analízis az Y-kromoszómára összpontosított, amely férfiágon öröklődik, de a genóm egy sor más úgynevezett genetikai markerjét is figyelték. A szóban forgó rokon, és a Hess-család egy másik tagja is megtekintette és jóváhagyta a DNS-mintákat és publikációjukat, ám nem kívánnak részt venni az eredmények körül folyó további diskurzusban.
„Már eleve köztudott volt, hogy Hess felesége, Ilse nem hitt ebben az elméletben” – mondta McCall – azaz nem hitte, hogy a 7-es számú fogoly imposztor lett volna. Amikor egy látogatás alkalmával találkozott a börtön brit igazgatójával, tréfásan azt kérdezte tőle: „hogy van ma a hasonmás?”
Tényleg az igazi
A statisztikai analízis szerint 99,99%-os a valószínűsége annak, hogy a tárgylemezen található vérminta Hess élő rokonának egy közeli családtagjától származik – ennyi jelenthető ki hivatalosan. Ez természetesen erősen alátámasztja a hipotézist – írta Cemper-Kiesslich és csapata –, hogy a 7-es számú spandaui rab valóban Rudolf Hess, az NSDAP helyettes Führere volt. A Hess-család magánéleti jogaira hivatkozva Cemper-Kiesslich nem kommentálta az ő véleményükről szóló kérdést. Így nem tudni, ők hogyan érzik magukat e régi fejezet lezárulta kapcsán. „Az összeesküvés-elmélet, miszerint a „Spandau #7”-es rab imposztor volt, rendkívül valószínűtlen, és így cáfoltnak tekinthető” – írták a tudósok.
A „Forensic Science International Genetics” tudományos lapban publikált tanulmányban a szerzők megjegyzik: „Azon szerencsés esetnek köszönhetően, hogy létezik biológiai minta a „Spandau #7”-es rabtól, a szerzők rendkívüli lehetőséghez jutottak fényt deríteni a második világháborús történetírás egyik legkitartóbb történelmi toposzára.”
A DNS-eredmények külső elemzését nehezítik a rokonok körüli etikai kérdések – mondja Turi King, az angliai Leicesteri Egyetem genetikusa, aki a III. Richárd király néhány évvel ezelőtt előkerült maradványainak DNS-elemzését vezette. A Hess-tanulmány nem részletezi az összehasonlítási minta DNS-részleteit az illető anonimitásának megőrzése érdekében, de King szerint ennek ellenére valóban úgy tűnik, a tudósok megcáfolták az összeesküvés-elméletet. „Tökéletes egyezésük van az Y-kromoszóma és egy élő férfi Hess-rokon között” – mondta King. „Ha ez az ember egy hasonmás lett volna, nem jött volna létre ez az egyezés, így ebből a szempontból ez egy jó jel.”
Walther Parson, az Innsbrucki Orvosi Egyetem törvényszéki molekuláris biológusa hozzátette: „A kéziratot két anonim szakértő vizsgálta át. Nincs okom feltételezni, hogy az adatok és a módszertan nem helyes. Tudom, hogy ezek a tudósok nagyszerűek.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
