De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
2024. február 18. 09:50 Múlt-kor
Egy év 365 napból áll
Az évszakok természeti, valamint a Hold méretbeli változásai révén már ősidők óta körvonalazódott a napév fogalma, mint az idő múlásának egyik alapvető mértékegysége, ám az időszámítás számos ponton maradt pontatlan és teoretikus.
Jól jellemzi a zavart, hogy Krisztus születése előtt hét évszázaddal például még csupán tíz hónapot tartottak számon a rómaiak.
Ám e szám 12-re való feltornázása után sem volt még világos a törvényhozóknak, vajon hány napból kell állnia egy évnek (sokáig 355 napos volt, holott több csillagász is kiszámolta már a pontos adatot).
Ez pedig az évek, évszázadok múltán komoly időbeli fennforgásokat eredményezett, az utólagos, napévhez történő kiigazításokat ugyanis sokan politikai célokra használták fel. Ráadásul a vidéken élőkhöz később érkezett el egy-egy kiigazítás híre, ami további káoszhoz vezetett.
A római köztársaságot romba döntő diktátor egyiptomi hódító körútja után bízta meg a rendcsinálással Szoszigenész alexandriai csillagászt, aki az egyiptomi naptárat alapul véve 365 naposra datálta az évet. A tudós tisztában volt azzal, hogy egy év valójában 365 napból és hat órából áll, így négyévente szökőéveket vezetett be.
A julián naptár korrekciójának köszönhetően az utolsó zavaros év, a Kr. e. 46-os 445 naposra nyúlt a birodalomban, a naptári év kezdetét január elsejére helyezték át, hét hónap kapott egy vagy két extra napot, az időbeli zűrzavar pedig Kr. e. 45-től megszűnt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
