Csupán átmeneti zavart okoztak a Ruhr-vidéken a britek vízen pattogó gátromboló bombái
2021. október 13. 15:25 Múlt-kor
Stratégiai értékelés
Bár a gátak lerombolása kétségtelenül komoly utóélettel bírt, a stratégiai célok megvalósítását illetően az értékelések már korántsem festenek olyan szépen. Kétségtelenül jelentős pszichológiai hatása volt a Möhne-, és a Sorpe-gátak víztározóiból kizúduló víz által okozott pusztításnak.
A 330 millió tonna víz tíz méter magasan és 24 km/h sebességgel árasztotta el a vidéket. A támadásban legalább 1650 ember halt meg, ebből 70 holttestet az Eder-, 1580-at a Möhne-gát kiáradó vizének az útjában találtak meg később. A legrosszabbul Neheim városa járt, ahol közel nyolcszáz ember lelte a halálát. Közülük 493-an a Szovjetunióból idehurcolt munkaszolgálatos nők voltak.
A stratégiai célt, hogy a német ipar tartósan, jelentős energiahiányt szenvedjen el, nem sikerült elérni. Mintegy harmincezer odavezényelt munkással, valamint egy új szivattyúrendszer segítségével a károkat elhárították, és már június 27-én teljes kapacitással üzemelt a két erőmű.
A támadás következtében a Ruhr-vidéki ipari központok működésében csak átmeneti, kisebb zavarok álltak be, amelyek nem érintették a termelést. Barnes Wallis, a pattogó bomba sikerének köszönhetően, a földrengésbombát is kifejleszthette, így 1944–45 során már azokat is bevetették más német célpontok ellen.
A légierő parancsnoksága azonban alighanem elégedetlen lehetett az eredménnyel, mert a gátak támadásának nem volt folytatása.
A Chastise hadműveletnek tudható be, hogy a nemzetközi megállapodások gátat kívántak szabni a hasonló akcióknak, amely elsősorban a fegyvertelen lakosságot veszélyezteti. A genfi egyezmény első kiegészítő protokollja kimondja, hogy tilos gátakat, védőgátakat, atomerőműveket és más olyan objektumokat támadni, amely veszélyes erőket szabadítana fel, és a civil lakosságra nézve súlyos veszteségekkel járna.
Nagy-Britannia 1998-ban ratifikálta az egyezményt, de csak olyan kiegészítéssel, amelyben fenntartotta a jogát arra, hogy adott esetben, illő körültekintés mellett, mégis végrehajthasson ilyen támadásokat, ha azok a szembenálló fél háborús erőfeszítéseit szolgálják.