Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein

2024. november 20. 16:05 MTI

Minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének játékát magával ragadó tűz, szenvedélyesség, ugyanakkor páratlan elegancia jellemezte, s mindez kiváló technikai tudással párosult.

Fellépésein nem kímélte sem magát, sem a nézőket, nemegyszer maratoni hosszúságú, négyórás programot adott, egy párizsi fellépésén annyira elfáradt, hogy koncert közben eszméletlenül bukott a zongorára.
Hatalmas repertoárja volt, egyik bécsi koncertjén több mint húsz zongoradarabot játszott el.

A zenei nevelést mindennél fontosabbnak tartó Rubinstein az 1880-as évek második felében „történelmi koncertsorozatot” szervezett: zenében és szóban is megismertette a közönséggel mintegy hatvan zeneszerző több száz művét, a barokktól a klasszikusokon át a kortárs orosz darabokig.

A rendezvény bevételét – ahogy pályafutása során oly sokszor – jótékony célra fordította, ekkoriban hallotta őt először a tizenkét éves Szergej Rahmanyinov, akire életre szóló hatást gyakorolt.

Az évtized végén, 1887 és 1891 között ismét a szentpétervári konzervatórium vezetője lett. Élete utolsó éveiben családi problémái miatt depresszióban szenvedett, szembetegsége miatt arra kényszerült, hogy fejből dirigáljon, utolsó koncertjét 1894 januárjában adta Szentpéterváron.

Népszerűségét a maga korában előadóművészként csak Liszt múlta felül, bár maga Rubinstein mindkettejüknél virtuózabbnak tartotta Nyikolaj öccsét.

Rubinstein a zongoránál

Komponistaként a német romantikusokat követte, s számtalan zenei műfajban alkotott. Operái közül a legismertebb a Lermontov nyomán született Démon, a kiváló basszista, Saljapin kedvenc szerepe, amely Csajkovszkj Jevgenyij Anyegin című operájára is hatott.

Legnagyobb szabású műve a Krisztus oratórium, írt öt zongoraversenyt, hat szimfóniát (az Óceán címűt Lisztnek dedikálta, s huszonkilenc évig dolgozott rajta), zongoradarabokat, vonósnégyeseket és egyéb kamarazenét, összesen mintegy 120 zeneművet.

Anton Rubinstein 1894. november 20-án halt meg Peterhofban. Leghíresebb portréját a zenerajongó Ilja Repin festette 1887-ben.