Sokáig maradt a Városligetbe látogató gyerekek kedvence az olasz bohóc cirkusza
2024. augusztus 5. 15:05 Múlt-kor
A Városliget mindig népszerű volt a pestiek körében, így több vállalkozó is ottani kikapcsolódási lehetőségek létrehozásába kezdett. A 19. században alapítottak állatkertet, egy olasz bohóc önerőből hozott létre egy cirkuszt, és egy hamar híressé és közkedveltté váló színház is működött a hatalmas parkban. Az állatkert a mai napig üzemel, azonban a kacagtató cirkuszi és színházi percek már csak képek és elbeszélések alapján tapasztalhatók meg.
Amikor tervbe vették a fővárosi állatkert kiépítését – melynek ötletét az Állatkerti Részvénytársulat karolta fel –, az állatok jelentős mennyisége adományozás, ajándékozás útján került új helyére, valamint felhívásokat is intéztek a lakossághoz, hogy milyen fajokat fogadnának szívesen. A terv az volt, hogy ha nagyobb létszám gyűlik össze belőlük, akkor csereként ajánlják fel külföldi állatkerteknek. De az állomány egy jelentős része a bécsi állatkerti részvénytársaság tulajdonából került Pestre, amely a magas költségek és kiadások miatt csődbe ment, és árverésre bocsátották az állatokat.
Az 1866. augusztusi megnyitását követően, a dualizmus évtizedeiben is folyamatosan gyarapodott az állatkert állománya. A fenntartás és a bővítés költségeit ekkor azonban már nem kizárólag az alapító részvénytársaság, hanem egyre nagyobb mértékben a fővárosi önkormányzat vállalta magára. Végül 1907-ben ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter felszámolta az ekkor már Állat- és Növényhonosító Társaság néven működő szervezetet és az állatkert tulajdonjoga Budapest városához került.
Az Állatkert régi főkapuja az 1890-es években (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
A 19. század elején még Városerdőnek nevezett kirándulóhely látogatóit a kezdetektől szórakoztatták alkalmi vándortársulatok, bohócok, artisták. Amikor az állatkert megnyitását és az 1868-as kiegyezést követő években rohamosan megnőtt a Városliget népszerűsége, az első állandó cirkuszi vállalkozás is megjelent. A Barokaldi Cirkusz alapítója, Giuseppe Baroccaldi (1827–1915) az itáliai Modenában született.
Az első pesti fellépései idején, 1863-ban a cirkuszi porondot még csupán egy kötél választotta el a vurstli többi mutatványosától. Az artistabaleset miatt sántító olasz bohóc 1871-ben telepedett le véglegesen a magyar fővárosban. Ponyvából és deszkából épített cirkuszi sátrat, ahol évtizedeken át szórakoztatta a városligeti közönséget. Olcsó cirkusza halála után is a pesti gyermekek kedvence maradt, Néparéna néven egészen 1938-ig működött.
A Vurstli állandó és közismert körhintája 1915-ben (forrás: Fortepan / Szilvási hagyaték)
A Városligetben egy gyorsan népszerűvé váló színház is megnyitotta kapuit a 19. század végén. A Feld-család vállalkozásának főszezonja a nyár volt, téli előadásokra a magasabb költségek és a kevesebb ligeti látogató miatt csak kivételesen került sor. Emiatt az alapító fia, Feld Mátyás állandó csapatot sem tartott fenn, saját darabjaira alkalmi társulatokat szerződtetett, a ligeti színházépületet pedig rendszerint bérbe adta.
Amivel viszont hagyományt teremtett, az a nyári szezont elindító zenés revü, amelyet maga írt és rendezett.
A városligeti színház hétköznapi közönségének túlnyomó többsége az egyszerű emberek köréből került ki. De a társasági eseménynek számító Feld Mátyás-premiereket rendszeresen látogatták neves személyiségek, a fővárosi társasági élet ismert alakjai is. Idővel arisztokraták, politikusok, bankigazgatók ültek a városligeti színház páholyaiban, és a köznéppel együtt, harsányan nevettek az aktuális pesti vicceken. (x)