Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
2024. március 28. 13:25 Múlt-kor
Itália földje már a XVII. század óta az európai utazók népszerű célpontjának számít. Az előkelő családok fiatal sarjai az úgynevezett Grand Tour végállomásaként keresték fel az antikvitás, a középkor és a reneszánsz kulturális és történeti emlékeit. Az idők során az utazás gyorsabbá és könnyebbé, így sokak számára elérhetővé vált, de Olaszország vonzereje mit sem csökkent.
Olaszország fővárosába látogatva majd’ háromezer év története kerül karnyújtásnyi közelségbe. A Római Birodalom örökségét az utódok sokszor saját képükre alakítva bár, de megőrizték a későbbi korok számára. Ékes példája ennek a Tevere partján álló Angyalvár, amely a Kr. u. II. században Hadrianus császár síremlékének épült, a középkorban pedig Róma erődjévé és a pápák menedékévé vált. Az egyházfők fellegvárából idővel nyári lak lett, a reneszánsz pápák idején jelentős átalakításokat végeztek rajta: a pápai lakosztály falait például Raffaello tanítványainak freskói díszítik.
A reneszánsz idején megszilárduló pápai hatalom nemcsak az Angyalváron, hanem Róma egészén rajta hagyta a nyomát. A XV–XVI. század fordulóján tevékenykedő mesterek művei a mai napig az Örök Város ragyogó ékkövei: a Bramante tervezte Szent Péter-bazilika, a Sixtus-kápolna Michelangelót dicsérő mennyezetfreskója, Raffaello klasszikus és bibliai témájú festményei nélkül Róma ma elképzelhetetlen.
Középkori felhőkarcolók
A középkori Itália városaiban a gazdag családok egymással versengve építették a mind magasabb toronyházakat. San Gimignano városában ez odáig jutott, hogy a középkor végére már 72 ilyen torony állt a városban, amelyek akár a hetvenméteres magasságot is elérték. A helyi tanács végül kénytelen volt rendeletet hozni, miszerint egyetlen torony sem épülhet magasabbra, mint a közigazgatás székhelyéül szolgáló Palazzo Comunale mellett álló, 54 méter magas Torre Grossa. Az itáliai toronyházak legtöbbje az idők során áldozatul esett a háborúknak, a természeti csapásoknak és más veszedelmeknek. San Gimignanóban azonban tizennégy torony még ma is áll, egyedülálló látképpel felruházva a városkát. Ezek közül ma csak a legmagasabb, a Torre Grossa látogatható.
Görög színház a vulkánnál
Taormina Szicília északkeleti részén, az Etna tűzhányójától alig húsz kilométernyire fekszik. A Kr. e. 400 körül görög telepesek által Tauromenion néven alapított város a XIX. században vált népszerű turistacélponttá. Természeti kincsei – a vadregényes hegyek, a közeli Etna, a meleg vizű Jón-tenger – mellett épített és kulturális öröksége is megalapozta hírnevét. Különösen jól ismert a Kr. e. III. században épített görög kőszínháza, amely egykor 5-6000 nézőt is befogadhatott, és 109 méteres átmérőjével a siracusai után Szicília második legnagyobb ókori teátruma.
A színház már a XVIII. század vége óta megragadta az utazók és különösen a művészek fantáziáját. Számtalan festő igyekezett megörökíteni a romok nyújtotta lenyűgöző panorámát, amelyet Johann Wolfgang von Goethe itáliai utazásáról írt beszámolója tett híressé. E festők között magyarokat is találunk: Csontváry Kosztka Tivadar a XX. század elején többször is kísérletet tett a taorminai látkép megörökítésére, mígnem a mára világhírűvé vált, grandiózus festményével felelt meg a kihívásnak.
Cikkünk helyszíneire Ön is könnyen eljuthat az OTP Travel jóvoltából. Válogasson az olaszországi utazási ajánlatok széles palettájáról az otptravel.hu oldalon!